Magyar gazdaság: már Brüsszel is növekedésre számít
Magyarország GDP-je 2023-ban a magas infláció és a kamatszint, valamint a gyengébb külső kereslet mellett zsugorodott, ám idén már stabil növekedés jöhet, miközben a fogyasztás és a bérek is emelkedni fognak – olvasható az Európai Bizottság szerdán közzétett előrejelzésében.
A kezdeti recessziótól a fokozatos fellendülésig a magyar gazdaság 2023-ban csak 0,9 százalékkal zsugorodott, mivel a belföldi kereslet alkalmazkodott a magasabb energiaárakhoz és finanszírozási költségekhez, az exportot azonban visszafogta a globális piac gyengülése.
A kibocsátás a legtöbb ágazatban csökkent, a mezőgazdaság jelentős kivételével, ahol a 2022-es súlyos aszályok utáni fellendülés tavaly 2,1 százalékponttal járult hozzá az éves GDP-növekedéshez. A gazdasági aktivitás 2024 első negyedében azonban lendületet kapott, ami a becslések szerint 0,8 százalékos bővülést eredményezett.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ez a trend folytatódik, a magyar gazdaság pedig idén 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 3,5 százalékos növekedésre számíthat.
A magas fogyasztást a reáljövedelmek erőteljes növekedése fogja fellendíteni, amelyet a rugalmas munkaerőpiac, valamint a nyugdíjak és a minimálbérek infláció feletti emelése támogathat az év hátralevő felében. A magas megtakarítási ráta pedig várhatóan fokozatosan csökkenni fog, mivel a háztartások egyre kevesebb pénzügyi kockázatokkal kell szembenézniük.
Ezt is megértük: fényesen látják a magyar gazdaság jövőjét BrüsszelbenHa idén még nem is, de jövőre már dinamikusabb lehet a magyar gazdaság növekedése – ezt prognosztizálja téli előrejelzésében az Európai Bizottság is. A kedvező hazai kilátások mögött elsősorban a folyamatban lévő nagyberuházásokat kell keresni. Eközben Németország továbbra is ezek hiányától szenved. |
A beruházásokat azonban 2024-ben a költségvetési konszolidációs erőfeszítések és a kereskedelmi ingatlanok túlzott kapacitása visszafogja. Az előrejelzések szerint viszont 2025-ben a kapacitáskihasználás növekedése, a közvetlen külföldi közvetlen tőkebefektetésekből finanszírozott nagy projektek, valamint a lakások vásárlására és felújítására irányuló kormányzati támogatási programok hatására újra fel fog lendülni.
Az exportot pedig a globális kereslet élénkülése és a folyamatban lévő külföldi beruházások fogják támogatni.
S bár növekvő belföldi kereslet várhatóan fellendíti az importot, és a folyó fizetési mérleg egyenlegét a 2023-as kis többletről 2025-re a GDP 1,4 százalékát kitevő hiányra állítja vissza.
Gyorsan nőnek a magyar reálbérek
A csökkenő termeléssel szemben 2023-ban a vállalatok elbocsátások helyett főként a munkaidőket fogták vissza, de a munkanélküliségi ráta így is 4,6 százalékra emelkedett 2024 első negyedévében.
A munkaerőpiac összességében továbbra is feszes maradt, bár ezt némileg enyhítette a növekvő munkavállalói részvétel és a külföldi munkavállalók beáramlása. A bizottság szerint azonban idén gazdasági fellendülés gyorsulásával a munkaórák és végül a foglalkoztatás is emelkedni fog, ami 2025-re 4 százalékra csökkenti a munkanélküliségi rátát.
A növekvő munkaerő-kereslet hátterében a reálbérek az előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben dinamikusan emelkednek.
A nominális bérnövekedés 2025-ben várhatóan mérséklődik, amint a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés hatása elmúlik.
Az infláció a 2023 első negyedévi 25,9 százalékos csúcsról 3,6-ra csökkent az idei első negyedévében, mivel a korábbi energia- és élelmiszerár-emelkedés hatása elhalványult, valamint a fogyasztói kereslet is csökkent.
A magas bérnövekedés, az erősebb fogyasztói kereslet és az egyes ágazatokban a visszamenőleges árképzés azonban idén is fenntartják az inflációs nyomást, ezek pedig várhatóan csak fokozatosan enyhülnek 2025-ben.
Összességében a brüsszeli előrejelzések szerint az infláció a tavalyi 17 százalékról idén 4,1-re, 2025-ben pedig 3,7 százalékra mérséklődik.
A gazdasági kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi . A fiskális konszolidációs erőfeszítések a GDP növekedésére nehezedhetnek, de magasabb inflációt is eredményezhetnek, ugyanakkor a magánfogyasztás vártnál gyorsabb fellendülése vagy a minimálbér további nagymértékű emelése mind a magyar gazdaság, mind pedig az inflációt is növeli.
Kikerekedett az elemzők szeme az erős GDP-adatok láttán: ők is csak találgatnak, mi lehet a háttérbenAbszolút meglepetésként értékelik az első negyedéves GDP-adatokat a hazai elemzők, akik szinte kivétel nélkül alacsonyabb növekedést vártak az év elején. A vártnál jobb mutatókra a belső fogyasztás és a beruházások gyorsuló helyreállása adhat leginkább magyarázatot. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.