A 18–65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár el valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre, melyek között az éttermek (49 százalék) és a cukrászdák, kávézók (44 százalék) a legnépszerűbbek – derült ki a HelloPay kutatásából. Koncertre minden negyedik, fesztiválra minden ötödik, zenés szórakozóhelyre és sportrendezvényre körülbelül minden tizedik válaszadó jár. Az ilyen típusú kikapcsolódás leginkább a legfiatalabb felnőtt csoportra, a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre és a központi régióban élőkre jellemző.
Ami a borravalót illeti, a lakosság elképzelései és szokásai igencsak megoszlanak arról, hogy mikor és mennyit érdemes otthagyni a személyzetnek. Minden negyedik megkérdezett mindig és szívesen ad borravalót bárhol, ha elégedett a szolgáltatással. Minden ötödik válaszadót a szokás vezérli (20 százalék), közel minden harmadik (30 százalék) ugyan szokásalapon dönt, de csak akkor ad, ha elégedett a szolgáltatással. A megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem ad jattot, egytizedük pedig az aktuális hangulata alapján dönt. A kiszolgálásért járó extra pénzt elsősorban az éttermi felszolgálóknak tartogatják a felmérésben részt vevők, de a futárok munkáját is egyre többen méltányolják ilyen módon.
A borravalót a vendégek teljesen önkéntesen adják a kiszolgálás színvonalának elismeréseként, és annak mértékét saját tetszésük szerint határozhatják meg. A szervizdíj ugyanakkor egy fix összegű rögzített tétel, amelyet egyre több helyen automatikusan hozzászámolnak a számla végösszegéhez. Ezt a pénzt kötelezően a munkabérek kifizetésére kell fordítania a szolgáltatónak, de ebből nem csak a pincérek részesülnek. A borravaló és a szervizdíj közti különbséggel saját bevallása szerint a megkérdezettek 75 százaléka tisztában van. Közel negyedük általában ad jattot a szervizdíjas helyeken is, de ugyanennyien sosem adnak, mert azt gondolják, hogy a szervizdíj egy az egyben a borravalónak felel meg.
A borravaló adását egyértelműen a szolgáltatással való elégedettség motiválja hazánkban.
Abban az esetben, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10 százaléknyi borravalót ad, szervizdíj mellett pedig átlagosan 6 százalékot. Érdekes módon a 18–29 évesek megfontoltabbak ebben a tekintetben, mint a többi korosztály. De nemcsak korosztályos különbségek mutatkoznak a borravaló megítélésében, hanem kulturálisak is: az Egyesült Államokban például szinte kötelező 20-25 százalékot hozzácsapni a számlához, míg Európa nagy részén a 10 százalék körüli borravaló már nagyvonalúnak számít. Ausztriában általános szokás 10-12 százalékot adni, akárcsak Szlovákiában, ahol jellemzően nem számítanak fel szervizdíjat. A szlovénoknál kevésbé jellemző a jattolás, a nagyobb városokat és turisztikai célpontokat leszámítva, az olaszok és a görögök pedig belekalkulálják a szervizdíjat a végösszegbe.
A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a bankkártyás fizetési mód (70 százalék) mára jócskán felülmúlta a készpénzes fizetést (59 százalék) a vendéglátó- és szórakozóhelyeken.
A papírpénzhez a keleti országrészben élők ragaszkodnak, míg a mobiltelefonos fizetés a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb:
ebben a korosztályban szinte minden második megkérdezett él ezzel a lehetőséggel.
Bankkártyával való fizetéskor a megkérdezettek 71 százaléka ad valamilyen módon borravalót – közülük a legtöbben (48 százalék) készpénzben teszik hozzá a jattot a végösszeghez. Minden harmadik válaszadó a szolgáltatót kéri meg, hogy adja hozzá a számlához az extra díjat, 16 százalékuk pedig saját maga írja be a terminálba a pincérnek szánt összeget. Ez utóbbi elsősorban a legfiatalabbakra jellemző, akik feltehetően a digitális megoldások hatására szocializálódtak így.
A digitális borravaló fogalmát minden második megkérdezett ismeri, a negyedük pedig már gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. Az előnyét a bankkártyás alkalmazhatóságban és az egyszerű, gyors megoldásban látják leginkább a válaszadók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.