késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A jegybank szerint még egy kicsit kell kibírni, aztán minden szép lesz a magyar gazdaságban
Éves átlagban az infláció idén 3,0–4,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat – írja a júniusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a márciusihoz képest alacsonyabb fogyasztói árnövekedést jósol idén a jegybank, amely a gazdasági prognózisán most nem változtatott. 2024-ben még 2 és 3 százalék közötti, jövőre már nagyobb, 3,5–4,5 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítenek Matolcsyék.
A hazai inflációs folyamatok kapcsán azt írják, hogy 2024 első negyedévében folytatódott a dezinfláció, azonban áprilistól az európai folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is enyhén nőtt az áremelkedés üteme. Májusban a fogyasztói árak éves összevetésben 4,0 százalékkal emelkedtek, ami kedvezőbb a korábbi várakozásoknál.
A jegybank szerint a vártnál kedvezőbb tavaszi tényadatok, valamint a világpiaci olajárak süllyedése együttesen a márciusi prognózisnál alacsonyabb inflációs pályát eredményeznek 2024-ben.
Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni. Ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll, és az év végére 5,0 százalék közeli szintre emelkedik.
Lassan helyreáll a növekedés is a belső kereslettel
Az MNB szerint 2024 első negyedévében megindult a hazai gazdasági növekedés, amelyet az idei évben főként a belső kereslet erősödése támogat.
A magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 2,0–3,0, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.
Hangsúlyozzák, hogy az óvatossági motívum oldódása mellett az erőteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg. A beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést, azon belül az állami beruházások csökkenhetnek idén, míg a lakossági beruházások emelkedhetnek. Bár a vállalati szféra beruházási aktivitását kivárás jellemzi, a kereslet tartós javulásával 2025-ben megkezdődik ezeknek a bepótlása.
Az exportra ellentétes irányú erők hatnak. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.
A lakossági hitelpiac elkezd magára találni
Ugyan az első negyedévben az újonnan szerződött – nem folyószámla jellegű – vállalati hitelek értéke jelentősen, mintegy 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 1,3 százalékponttal gyorsulva 3,6 százalékot ért el.
A hitelintézetek által 2024 első negyedévben szerződött lakáshitelek értéke az előző év azonos időszaki, alacsony bázist jelentő értékét 130 százalékkal haladta meg, míg a személyi hitelek kibocsátása 48 százalékkal volt magasabb. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2024 végén mintegy 8 százalékot érhet el, 2025 elejétől pedig 9–10 százalék körüli lehet a bővülés mértéke.
Ami a vállalatok hitelállományát illeti, a jegybank szerint továbbra is bizonytalan növekedési kilátások miatt az éves növekedés üteme 2024 végén 5 százalékot érhet el, majd 2025 elejétől 8–9 százalék körüli szinten stabilizálódhat.
A folyó fizetési mérleg egyre szebben fest
A magyar gazdaság egyensúlyának helyreállását mutatja, hogy 2024-ben folytatódott a külső kereslet egyensúlyának helyreállása, az áprilisi 1 milliárd euró feletti többlete újabb historikus csúcs, az aktívum a következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet. Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése, és 2024-ben várhatóan eléri a GDP 1,5–2,7 százalékát, 2025–26-ban pedig a GDP 3–4 százalékára emelkedhet.
A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,5–5,0 százalék között alakulhat, majd 2025-ben 3,5–4,5 százalék, 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között lehet a deficit a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll mértékének függvényében.
Az elsődleges egyenleg az idei évben egyensúly közelébe javul. A GDP-arányos államadósság folyamatosan mérséklődik, amihez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése is szükséges.
Inflációs és növekedési kockázatokat is vizsgált a monetáris tanács
A monetáris tanács a júniusi Inflációs jelentés alap-előrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki:
- A lassuló globális konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban
alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció. - A Fed és az EKB monetáris politikája közti divergenciával számoló alternatív pálya magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával konzisztens.
- A gyorsabb bérdinamikát és a fogyasztás gyorsabb helyreállását feltételező forgatókönyv az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával áll összhangban.
A kiemelt forgatókönyvek mellett a monetáris tanács további alternatív szcenárióként a magasabb energiaárakat valószínűsítő és a termelékenység és energiahatékonyság gyorsabb javulásával számoló pályákat tárgyalta. A geopolitikai konfliktusok továbbra is jelentős kockázatot hordoznak, mindenekelőtt az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer széttöredezése következtében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.