BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Exportboom volt a gabonában, üres raktárakkal indult az aratás

A tavalyi év második fél évétől beindult a gabonaexport, kisöpörve a hazai készleteket, ez pedig kedvezőbb piaci lehetőségeket jelent a gazdálkodóknak. Az idei termés azonban az előzetes adatok szerint meglehetősen gyenge lesz.

Az idei, rekordkorán, június 6-án indult aratás piaci környezetét alapvetően határozza meg, hogy a háború miatt felfordult gabonapiaci állapotokhoz képest egyfajta visszarendeződés tapasztalható: a magyar gabonaexport visszatalált a korábbi dinamikájához – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni tájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A kivitel a tavalyi év második felében 2022 hasonló időszakához képest 58 százalékkal nagyobb mennyiségű volt. Ez egyben azt jelenti, hogy csak tavaly, a második fél évben 3,3 millió tonna termény hagyta el az országot. Az ütem idén sem lankadt, hiszen az idei első negyedévben újabb 2,1 millió tonna gabonát exportáltunk. Az első negyedéves export fele Olaszországba ment, ami azért is pozitív fejlemény, mert korábban sok szó esett arról, hogy ezt a piacot az ukrán gabona dömpingje miatt a magyar piaci szereplők elvesztették.

LANG4476, aratás
Idén extrém mód korán indult az aratás / Fotó: Lang Róbert

Ez az exportaktivitás – ami a korábbi ütem visszaállása – kiürítette a raktárakat, ami a tavalyi évhez képest mindenképpen egy sokkal kedvezőbb piaci pozíciót jelent az új termésű búza számára – mondta az államtitkár. Ezt a gazdaköri érdekképviselettel és az agrárkamarával közösen végzett felmérés is mutatta, eszerint ugyanis május végén a válaszadó, összesen kétmillió tonnás kapacitással rendelkező termelői kör tárolóinak csupán 8,7 százaléka volt foglalt.

Őszi búzánál 864 ezer, őszi árpánál 260 ezer, az őszi káposztarepcénél pedig 17 ezer hektár betakarítandó területtel számolnak, ami mindhárom kultúrában alacsonyabb a korábbi években jellemzőnél. Az itt kieső területeken tavaszi vetésű növényeket termelnek, így a kukorica és a szója területe is nagyobb lett a korábban vártnál – a szója például 112 ezer hektár, ami történelmi rekord.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 

eddig háromezer hektárról jelentettek aszálykárokat, 11 ezer hektárról pedig belvizet, ami – különösen a korábbi évekhez képest – elenyésző, az országos eredményekre nincs érdemi hatással.

Tavaly átlagosan százezer forint hektáronkénti veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a termelők, idén viszont ilyen nem lesz – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Mint mondta, ez a szezon sem volt egyszerű: 2023 őszén jelentős pocokfertőzés nehezítette a gazdálkodók dolgát, a decemberi sok víz és a hidegek után pedig februárban olyan meleg volt, hogy egy teljes pocokgeneráció képes volt felnevelkedni, amire utoljára az 1960-as években volt példa. Sok termelő kevesebb műtrágyát tudott felhasználni.

Az aratás kezdete is rendkívül korai volt idén, de az eddigi eredményekből még nem lehet következtetéseket levonni. A jövő hét második felében viszont minden valószínűség szerint már tetemes mennyiség lesz bent a raktárakban. Ahogy a GOSZ-elnök elmondta, 

a gyors haladásban az is benne van, hogy gyengébbek az őszi kalászosok, mint amire korábban számítottak, a májusi eső ugyan segített a szemtelítődésben, de az állomány gyengén bokrosodott, a szokásosnál kevesebb a kalász. 

Ettől függetlenül lesz exportárualap is, a gazdálkodóknak pedig azt tanácsolják, hogy ha van egy kis jövedelem a terményen, kössék meg az üzletet, a raktározás most részben kockázatos, részben pedig a termelők anyagi lehetőségei is korlátozottak a készletezéshez.

Nyakunkon az aratás, a tavalyinál alacsonyabb hozamokat várnak a gazdák

Az eső már csak kozmetikázott a búzatermés mennyiségén.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.