Az aratás eddigi tapasztalatai szerint idén magasabb a takarmánybúza aránya a szokásosnál, de az áprilisi esők segítettek abban, hogy a szemek teltebbek legyenek – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ezzel együtt általánosan igaz, hogy a termelők várakozásaihoz képest gyengébb a termés. Ha az eső nem akadályozza a munkát, akkor a jövő hét második felére már a búza döntő hányada a tárolókba kerülhet.
Az első tapasztalatok szerint a búza minősége nem jobb, mint tavaly volt – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a sikértartalom alacsonyabb az elmúlt évinél, a tárolókba beérkezett korai fajták hektolitersúlya viszont jó, és a fehérjetartalmuk is megfelelő. Lakatos Zoltán reményei szerint az újbúzából őrölt lisztekből a B sütőipari kategóriát meg lehet célozni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta tesztjének leírása szerint egyébként a liszt sütőipari értékét az alábbiak szerint osztályozzák:
A csapadék most hátráltatja az aratást, egy eső után, a következő napon még nem tudnak aratni, és eddig sokszor előfordult, hogy két-három naponta esett, mire elkezdenék újra, jön a következő, és csupán 4-5 milliméter is elég ahhoz, hogy két napra leállítsa a munkát.
Egy másfél hetes száraz időszak most elég lenne ahhoz, hogy a táblák túlnyomó részét learassák. A tárolókapacitással nincs gond, szépen kiürültek a raktárak a beindult export következtében.
Az időjárás most kedvez az aratásnak, az agrártárca és a gazdálkodók beszámolói szerint is gyorsítja a munkát, hogy nincs reggel harmat, korán el lehet kezdeni a munkát. A rekordkorán, június 6-án megkezdett aratás idén – ha nem szól közbe az időjárás – rendkívül gyors lesz, és szokatlanul hamar, akár már a jövő héten nem is marad búza a határban.
A csapadék nemcsak a munka hátráltatása miatt jön rosszkor, hanem
ilyenkor már nem használ a búzának az eső, hanem inkább ront rajta
– mondta. A párás levegő és a csapadék miatt előfordulhat, hogy beindul a szemekben a csírázás, ami szintén ront a búza minőségén, alacsonyabb lesz az úgynevezett esésszáma, ami a sikér szerkezetére utal. Ekkor összeesik a tészta, a sütésnél a kenyér belseje ragadós lesz, és nem lehet szeletelni.
Ahogyan a minőség vegyes, ez az árakra is igaz. A tonnánkénti 63 ezer forinttól a 70 ezer forintig többféle árról is hallani, de úgy tűnik, inkább a 63-65 ezer forint a jellemző, amit Lakatos úgy fogalmazott meg, hogy
alacsony áron kezdett a búza, ennél nagyobb volt a várakozás.
Most az exportárak a mérvadók, és valószínűleg ez így is marad, így nem jön jól a hazai termelőknek, hogy az ukrán búza továbbra is itt van az európai piacon.
Békés vármegyében az agrárkamara helyi szervezetének adatai szerint az őszi árpa 95 százalékát már learatták, 5,8 tonnás hektáronkénti átlaggal, míg az őszibúzaterület mintegy harmadáról 5,5-6 tonna körüli, jónak számító átlaggal került a tárolókba a termény – írta meg a Beol. Az őszi káposztarepce aratása 80 százalékon állt a hét elején, 2,2 tonnánkénti termésátlaggal.
A lap beszámolt arról is, hogy viharkárokról is jöttek hírek: a fóliákban okoztak károkat a heves széllökések, de megdőlt napraforgó-állományokról is beszámoltak gazdálkodók. A vármegyei kormányhivatalba eddig 174 kárbejelentés érkezett, 6200-6300 hektár területre, a bejelentések több mint fele aszály miatti. Tavasszal fagykár is volt, de szerencsére nem jelentős mértékű.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.