Újra kell gondolnunk a magyar bort – nem a minőséget, azzal nincs gond, hanem hogy a fogyasztókat hogyan tudjuk megszólítani – mondta Nagy István a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett Országos Borverseny (OBV) díjkiosztóján. Általános jelenség, hogy csökken az alkoholfogyasztás, de az is, hogy a fogyasztók mindig az újat keresik. A borásztársadalom az elmúlt évtizedekben példát mutatott helyzetfelismerésből és alkalmazkodásból.
A miniszter szerint hiba volt annak idején leszólni a vörösboros kólát, mert a vbk-ként emlegetett ital révén akkor sokkal több fiatalhoz jutott el a bor. Most pedig éppen azt keresik – amiről a díjátadón egyébként Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos is beszélt –, hogy hogyan tudják elérni a fiatalokat. Nagy István szerint ehhez
még több falat kell lebontani, kínálni kell a pezsgőn és a habzóborokon kívül a mustot vagy a murcit, de nem szabad elfordulni az ízesített boroktól vagy akár – bármennyire rosszul hangzik – az alkoholmentes boroktól sem.
A díjátadón az is elhangzott, hogy a világban jelenleg 10 százalék a túltermelés, minden csepp magyar bornak piacot kell keresni.
Az agrártárca mindenesetre a KAP stratégiai tervben lefektetettek alapján támogatja az ágazatot, és a 2027-ig tartó időszakban 112 millió eurónyi támogatási keretet bocsát a rendelkezésére. Ebből 71 millió euró fordítható a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására, 28 millió euró pedig borászati beruházások finanszírozására. A miniszter felhívta a borászok figyelmét az idei utolsó negyedévben várható innovációs pályázatra, amelyet az ágazatban például új boralapú termékek fejlesztésére, illetve környezetbarát csomagolásokra tudnak fordítani, és jut 6 millió euró a magyar borok külpiaci népszerűsítésére is.
Biztató fejleménynek nevezte, hogy az Európai Bizottság végre meghallotta a jelentősebb uniós bortermelő országok – köztük Magyarország – kérését, és ősztől feláll az a magas szintű munkacsoport, amelyik meghatározza az európai borágazat számára a kiutat a szorult helyzetéből. A borászok számára jó hír az is, hogy
a hazai fogyasztók hűségesek, az import változatlanul alacsony szintű, és az itthon elfogyasztott bor több mint 90 százaléka magyar.
Eközben pedig a legfőbb exportpiacnak számító Németország továbbra is stabil felvevője a magyar boroknak – tette hozzá.
A borászok minden évben várják a versenyt, mert az itt született eredményeket elismeri a szakma, és most már egyre inkább a fogyasztók is – mondta az eredményhirdetésen Frittmann János, a HNT elnöke. A versenyre az ország mind a 22 borvidékéről neveztek, összesen 230 pincészet 897 tételt méretett meg. Az OBV sajátossága, hogy háromszintű kiválasztási rendszeren alapul, az országos bírálatot hegyközségi és borvidéki borversenyek előzik meg. A szervezők szerint a verseny egyediséget növeli, hogy a rendezvény a bírálat és az eredményhirdetés alkalmával is fontos szakmai találkozó.
A HNT elnöke is megemlítette, hogy Európában nem most élik a legjobb időszakukat a borászatok, aminek az is az egyik okozója, hogy nem vették figyelembe a fogyasztói igények változását.
Díjazottak
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.