késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hőség: újabb nyári rekordok dőlhetnek meg idén Európában
Tagadhatatlan, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy évről évre folyamatosan megdőlnek a hőségrekordok Európában. Különös aggodalmat kelthet ez a párizsi olimpiai játékokra nézve is, hiszen a nagy hőség megterheli a sportolók szervezetét – írja az Euronews szakértői véleményekre alapozva.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a valaha volt legmelegebb nyár jöhet idén Európában. Az elmúlt 11 hónapban rekordhőmérsékletet mértek az Atlanti-óceán északi részén, a tengerfelszín hőmérséklete legalább negyven éve nem látott csúcsra emelkedett.
Nehéz pontosan megjósolni az időjárást hónapokra előre, hiszen néha hetekre, napokra sem lehet. Az időjárási modellek és adatok alapján általános tendenciák keresése lehetséges. Jelenleg úgy tűnik, hogy júniusban, júliusban és augusztusban átlag feletti lesz a hőmérséklet
– mondta Tamsin Green, a Weather & Radar meteorológusa.
Dél- és Kelet-Európában lesznek a legforróbb helyek
Júniusban átlagos csapadékmennyiség lehet Nyugat-Európában, júliusban pedig Dél-Európában lehet átlag feletti esőre számítani, azonban keleten már szárazabb időjárási viszonyok lesznek. Augusztusban valószínűleg szárazabb lesz a kontinens nagyobb része – tette hozzá Green.
A meteorológus emlékeztetett:
Ezek csak átlagmérések, ami azt jelenti, hogy jelentős ingadozás, adott esetben szélsőséges időjárás is előfordulhat.
Éghajlati jelenségek befolyásolják az időjárást
Európa változékony időjárását számos tényező befolyásolhatja. A világ jelenleg átmeneti szakaszban van például az El Nino és a La Nina éghajlati jelenségek hatására, ami döntő fontosságú a globális időjárási és hőmérsékleti minták meghatározásában. Az Atlanti-óceán hurrikánszezonja felerősödhet a La Nina hatására.
Az El Nino a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásával áll összefüggésben. Magasabb hőmérsékletet okoz és súlyos aszályokhoz vezethet világszerte. Karácsony tájékán kezdődik, és 9-12 hónapig tart. Ellentéte a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelentő La Nina, amely a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén fordul elő. A jelenség idején a szelek hevesebbek, a szélsőséges esőzések gyakoribbak.
Az előrejelzések szerint semleges fázisban maradunk legalább a nyár elejéig, de az El Nino hatásai továbbra is fennállnak.
Azonban az utóbbi hónapokban a levegő és az óceánok hőmérséklete még mindig magas
– mondta Green.
Annak ellenére, hogy az El Ninót átlag feletti tengerfelszíni hőmérsékletként és megnövekedett csapadékként határozták meg a Csendes-óceán középső és keleti részén, globális hatásai vannak. Az Atlanti-óceánon a júniustól novemberig terjedő hurrikánszezonban fellépő viharok valószínűleg felpörögnek, mivel a La Nina kialakul a Csendes-óceánon. Európát például gyakran elérik az esőt és szelet hozó trópusi viharok maradványai.
Olyan, mint egy dominóeffektus, az egyik helyen az időjárás befolyásolhatja a bolygó másik oldalán lévő viszonyokat. Ha valahol a világon megnövekszik a csapadék, akkor másutt csökkenni fog
– magyarázta a szakember.
Európa gyorsabban melegszik, mint a globális átlag
Azonban van valami, ami jelentős szerepet játszik a kontinens egyre melegebb nyaraiban, ez pedig az éghajlatváltozás.
Az egyik dolog, egy hatalmas, tagadhatatlan tényező, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, az az, hogy folyamatosan hőrekordokat döntünk
– tette hozzá Tamsin Green.
A kontinens harminc legsúlyosabb hőhullámából 23 rekordot 2000 óta jegyeztek fel, ötöt pedig az elmúlt három évben. A legutóbbi ötéves átlag azt mutatja, hogy a hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, szemben a globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
Emiatt Green nagy bizonyossággal úgy véli, hogy 2024 valószínűleg egy újabb rekordév lesz.
Annak ellenére, hogy az előrejelzések hogyan alakulnak, a globális hőmérséklet emelkedése tagadhatatlan
– fűzte hozzá a meteorológus.
Az elmúlt tíz év volt a történelem tíz legmelegebb éve. A Föld felmelegedésének nagy része az elmúlt negyven évben kezdődött. A kontinens sem kivétel, ha az éghajlatváltozás következményeiről van szó. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Kopernikusz klímaügynöksége arra figyelmeztet, hogy Európának többet kell tennie a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.