Jégesőkárok: így védhetjük meg az autónkat

Minden autós rémálma a jégeső okozta kár: ez pedig gyakori esemény Magyarországon is, miután több hír érkezett az országszerte előforduló viharokról, jégverésekről.

Milyen károkat okozhat a jégverés?

Jégesőnek az a csapadék minősül, ahol a jégdarabok átmérője a fél centimétert meghaladja: ezek ugyanakkor többnyire nem okoznak látható nyomot az autó karosszériáján, viszont a több centiméteres gömbök már komoly károkat tudnak okozni.

A jégkárban az a legbosszantóbb, hogy az esetek döntő többségében az autó karosszériájának nagy felületét érinti: ráadásul a jégverés okozta apró mélyedéseket egyenként kell eltüntetni, vagy ha ez nem megy, a karosszéria sérült elemeit cserélni és fényezni. A jégverés ugyanakkor nem kizárólag a fényezett felületeken okozhat sérüléseket: az autó díszlécei, szélvédője, lámpái éppúgy veszélyben forognak.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Miután a jégverés az autó szinte bármely pontján okozhat károkat, a legfontosabb, hogy mérjük fel, pontosan hol, és milyen súlyos sérülések keletkeztek a járművön. Ennek érdekében alaposan fényképezzük körbe a horpadásokat, egyéb sérüléseket – ez nagyon jól jöhet a kárbejelentés során, illetve a javítási árajánlat kérésekor. Ha van casco biztosításunk, haladéktalanul győződjünk meg arról, hogy kiterjed-e jégverésre, és ha igen, tegyünk bejelentést a biztosítónak.

Ha nincs biztosításunk, keressünk jégkár elhárítására szakosodott szolgáltatót, hiszen a horpadások jelentős része eltüntethető a megfelelő célszerszámok, illetve polírozás segítségével. 

A horpadások fényezésmentes javításánál sérülésenként kettő–ötezer forintos költséggel kell számolnunk, attól függően, hogy milyen mélyek a sérülések, és hol helyezkednek el: minél nehezebben hozzáférhető ugyanis a horpadás, rendszerint annál drágább javítani.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A jégkárnál is alapvető fontosságú a megelőzés. Ennek legegyszerűbb módja, ha garázsban, vagy fedett parkolóhelyen tároljuk az autót. Ha erre semmiképp sincs mód – és az esetek többségében ez így van –, akkor az egyéb fizikai védelmi megoldások, illetve a casco biztosítás marad alternatívaként.

Ami az előbbieket illeti, a legegyszerűbb – és a legolcsóbb – megoldást a takaróponyva beszerzése jelenti. Az akár néhány tízezer forintból is beszerezhető ponyváknál ugyanakkor figyelni kell arra, hogy méretben passzoljanak a kocsihoz, illetve hogy ténylegesen védjenek a jégverés ellen. A másik megoldást az autó tetejére rögzíthető védőernyő jelenti, amely hasonlóan működik a takaróponyvához, viszont azzal ellentétben kifejezetten a jégkárok megelőzésére fejlesztették ki.

Előbbieknél valamivel komfortosabb, és fejlettebb megoldást jelentenek a védősátrak, illetve a pavilonok. Ezek beszerzési költsége viszont már jóval magasabb, miközben közterületeken nem állíthatók fel. A fedett pavilon mellett szól viszont, hogy tartós megoldást jelent, és csak nagyjából 12–15 négyzetmétert vesz el az udvar területéből, és szükség esetén könnyen elbontható.

Casco: meg kell nézni, mire terjed ki pontosan

Bár a lakásbiztosítások egy része kiterjed az udvari berendezések védelmére is, az ott parkoló gépkocsi rendszerint nem tartozik ezek közé: így, ha jégeső elleni biztosítási védelmet keresünk, csak a casco biztosítás jelenthet megnyugtató megoldást.

A teljes körű cascobiztosítás – hívta fel a figyelmet a Biztosítás.hu – kiterjed töréskárok, lopás, üvegtörés és elemi károk esetére – a jégkár ez utóbbi kategóriába tartozik, így ha teljes körű cascót választunk, többek között jégkárra is fizet a biztosító. Ha azonban csak azokra a károkra biztosítanánk magunkat, amelyektől a leginkább tartunk, lehetőségünk van úgynevezett részcascót kötni. Ilyenkor mindig meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a szerződés valóban tartalmazza a jégkárra vonatkozó fedezetet is, ugyanis a részcasco – ahogy a nevében is benne van – csak az imént felsorolt káresetek egy meghatározott részére vonatkozik.

A portál tájékoztatója ugyanakkor arra is kitér, hogy a casco-jégkárnál – a szerződésünk feltételeitől függően – két tényező lehet hatással a biztosító által kifizetett összegre. Az egyik az önrész, a másik pedig az avulás mértéke. Az önrész összegét és százalékban meghatározott mértékét szerződéskötéskor adjuk meg, és később, kár esetén lesz jelentősége: a biztosító az önrészen felüli összeget fizeti ki nekünk kártérítésként. A másik befolyásoló tényező, az avultatás pedig azt jelenti, hogy az adott autóalkatrésznek nem az újkori értékét téríti meg a biztosító, hanem ebből levonja az avulás mértékét. Ez az évek során keletkezett elhasználódásból adódik – egyes alkatrészek kevésbé, mások dinamikusabb ütemben kopnak. Az avulás mértékére a kárszemle során a kárszakértő tesz javaslatot, és a biztosító összetett szempontok alapján határozza meg az alkatrész és az autó pontos kárkori értékét. Néhány esetben van lehetőség avulásmentes casco megkötésére is, ám ez az opció értelemszerűen csak új, vagy fiatal autóknál lehet gazdaságos.

Ezt kell tenni, ha jön a vihar

Ha az autónk éppen fedetlen helyen áll, és az időjárás kedvezőtlenül alakul – vagyis láthatóan vihar közeleg –, gyors beavatkozással még mindig van lehetőség megelőzni, vagy legalább minimalizálni a várható károkat.

Az első teendő, hogy vagy az autóban, vagy a lakásban, munkahelyen próbáljunk gyorsan nagyobb felületű takarókat keresni, amelyekkel le tudjuk takarni az autót: ez lehet pokróc, ágytakaró, de akár, ha ez megtörtént, a viharos szél elleni védekezésül a takaró (vagy takarók) széleit erős ragasztószalaggal minél több helyen rögzítsük az autó ablakaihoz. (Azért az ablakokhoz, mert ha a ragasztószalag netán nyomot hagy, azt az üvegről jóval könnyebb utólag letakarítani.) Fontos, hogy elsőként mindig a kocsi tetejét takarjuk le: ez azért észszerű, mert ha netán cserélni kell a karosszéria elemeit, a tető cseréje a legkörülményesebb – és persze a legdrágább is.

Gyorsan nő a díjbevétel

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai biztosítóknak 2023-ban nagyjából 165 milliárd forintos díjbevételük származott casco biztosításokból, amely igen erőteljes, 20 százalék feletti növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A díjbevétel emelkedése viszont nem járt együtt a szerződésállomány – vagyis az élő szerződések számának – növekedésével: a jegybank a múlt év végén valamivel több mint 1,02 millió casco szerződést tartott nyilván, amely néhány ezerrel ugyan, de még el is maradt az egy évvel korábbitól. A casco-penetráció alacsony szintje részben a magyar gépjárműállomány viszonylag magas átlagos életkorával lehet magyarázható: ezt a biztosítást ugyanis 6–8 évnél idősebb gépkocsikra többnyire már nem gazdaságos megkötni.