BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiszámolták, mennyi idő alatt térülhet meg a repülőtér visszavásárlása

A magyar állam visszavásárolta a budapesti repülőteret. A vételár 3,1 milliárd euró volt, amihez az állam több érdekeltségét is értékesítette. A Nézőpont Intézet szerint a repülőtér visszavásárlása 25 év alatt térülhet meg.

Akár már 25 év alatt is megtérülhet a repülőtér visszavásárlása – írta meg a Nézőpont Intézet. Kiemelték, hogy a Budapest Airport pénzügyi eredménye folyamatosan emelkedik. A cég EBITDA-ja 2008-ban 63,5 millió euró, 2019-ben pedig már több mint 228 millió euró volt. A járvány alatt ugyan az eredmény kissé visszaesett, de 2023-ban már újra elérte a 184,5 millió eurót.

_CZ_0578, ferihegyi repülőtér
A repülőtér visszavásárlása 25 év alatt térülhet meg / Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

A repülőtér utasforgalma is folyamatosan emelkedett. A 2008-as 8,4 millió után 2019-ben már 16,2 millió utas fordult meg a légikikötőben. Az elemzők 2024-ben rekordot várnak az utasforgalomban, 2025-ben pedig akár 18,5 millió utast is fogadhat a reptér.

A Nézőpont becslése szerint 2030-ra már 30 millió utast is kiszolgálhat a repülőtér a kapacitásbővítő beruházások hatására.

Az intézet kiemelte, hogy 30 millió utassal számolva a reptér éves adózott eredménye elérheti a 150 millió eurót. Ez azt jelentheti, hogy 25 év alatt megtérülhet a 3,1 milliárd eurós visszavásárlás. A Nézőpont hozzátette, hogy a légi úton érkező turisták további bevételt jelentenek Magyarország számára.

A KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forint lehetett.

Rendkívüli: a magyar állam visszavásárolta a ferihegyi repülőteret – a kormány megtette a bejelentést

Történelmi tranzakció, mostantól újra magyar tulajdonban van a Budapest Airport Zrt. A rendkívüli bejelentést ezekben a percekben tette meg a magyar kormány részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium. Bemutatjuk, hogyan jutottunk el a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáig.

 

Az állami tulajdonlás jót tesz a repülőterek versenyképességének

A Nézőpont Intézet szerint nemzetközi példák is bizonyítják, hogy a repülőterek esetében az állami tulajdonlás nem akadálya a versenyképességnek. Az atlantai Hartsfield Jackson Repülőtér, a szingapúri Changi reptér, de még párizsi Charles de Gaulle Repülőtér is úgy tartozik a világ legforgalmasabb légikikötői közé, hogy az állam a többségi részvényes.

De a bécsi reptér sem bizonyítja ennek ellenkezőjét: a repteret 20-20 százalékban Bécs városa és az azt körülvevő tartomány (Alsó-Ausztria) birtokolja, miközben további 10 százalék tulajdonosa a reptéri munkavállalói szervezet, azaz 50 százalékban állami és szervezeti tulajdonlásról beszélhetünk. A bécsi reptér ilyen körülmények mellett is dinamikusan bővül: utasforgalma 2019-re már megközelítette a 32 millió főt, miközben csak néhány évvel korábban lépték át a 20 milliós forgalmat

– írta a Nézőpont.

Kiemelték azt is, hogy a budapesti repülőtér forgalma már most meghaladja a prágai reptérét, valamint csak kicsivel marad el a varsói repülőtértől. A kutatók szerint így reális cél lehet, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér versenyezzen a bécsi kikötővel. Ezt egyedül a belvárossal történő vasúti összeköttetés hiánya gátolhatja, de a Nézőpont szerint a tulajdonosváltással az állam pótolhatja ezt az infrastrukturális beruházást.

A budapesti repülőtér fejlődését az is garantálhatja, hogy a Vinci Airports 20 százalékos részesedést szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben. A francia cég 12 országban majdnem 70 repülőteret üzemeltet.

Miért fontos a repülőtér visszavásárlása?

A közlekedés mindig is a fejlődési kilátásokat meghatározó, történelemformáló szerepet játszott – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A kutatók szerint elég csupán a kerék feltalálására mint innovációs vívmányra, a hatalmas kiterjedésű Római Birodalmat behálózó kiépített úthálózat szerepére, a hajózás földrajzi felfedezésekben betöltött jelentőségére vagy a vasút ipari fejlődést lehetővé tévő funkciójára gondolni. Napjaink globalizált világában a többi közlekedési megoldás mellé felzárkózott a légi közlekedés is, és egyre inkább meghatározó szerepet tölt be. Elsősorban a távolsági utasforgalomban, de a légi áruforgalom, az „air cargo” terén is rohamosan felértékelődik. Elég, ha a kínai vagy tengeren túli webáruházakból rövid szállítási határidővel megrendelt termékekre gondolunk. Ma már kizárt dolog egy ország vagy nagyváros bekapcsolódása a világgazdaság „vérkeringésébe” anélkül, hogy ne rendelkezne versenyképes, az utasokat, turistákat és áruforgalmat megfelelő színvonalon kiszolgálni képes légikikötővel.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.