A magyarok mindössze 10 százaléka eszi meg zöldségből és gyümölcsből az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott mennyiséget, vagyis a napi legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt – mutatja a STADA Palánta Programjának keretében végzett friss, reprezentatív felmérés. Sőt, a kutatás szerint csak minden második honfitársunk van tisztában a helyes táplálkozással és a WHO ajánlásával.
Rebarbara, ribiszke, meggy, málna, cseresznye, egres, paradicsom, karalábé, cékla, cukkini, karfiol és még megannyi gyümölcs és zöldség, amelynek júniusban szezonja van. Ennek apropóján, és a STADA Palánta Program kapcsán készített kutatást az Opinio Institute Kft. A reprezentatív felmérés 1168 fő megkérdezésével készült idén májusban, a magyarországi 16–59 éves okostelefonnal rendelkezők körében kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint.
A kutatásból egyebek mellett kiderül: a magyarok 23 százaléka termeszt zöldséget, gyümölcsöt akár kertben vagy balkonládában. A válaszokból az is látszik, hogy a nagy többség (90 százalék) tisztában van azzal, melyik zöldség, gyümölcs mikor szezonális, sőt kétharmaduknak ez sokat is jelent.
Kisebb arányban ugyan, de vannak olyanok – a megkérdezettek 15 százaléka –, akik a szezonális termékeket választják, miközben minden második honfitársunk ugyanezt előnyben részesíti, de nem kizárólag ezeket vásárolja. Mintegy negyede a válaszadóknak bevallja, hogy tudja ugyan, melyik zöldségnek, gyümölcsnek mikor van szezonja, de nem foglalkozik ezzel: többségük azt veszi, amit megkíván, minden 10. magyar pedig azt, ami éppen olcsó.
A felmérésben részt vevők többségének (71 százalék) hiper- és szupermarketben kerül a kosarába a zöldség, gyümölcs, közel minden második magyar vásárol zöldségesnél.
Közvetlenül a termelőtől is sokan vesznek zöldséget és gyümölcsöt: 37 százalékuk piacon, 6 százalék pedig termelői közösségtől. A termelőket a legtöbben, vagyis 35 százalékuk amiatt választja, mert így elkerülheti a felesleges csomagolást, míg 34 százalék finomabbnak tartja a tőlük vett élelmiszereket, tízből hárman pedig szeretik a piac hangulatát. A STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatása alapján az emberek 25 százalékának fontos az, hogy vásárlásával a helyi termelőket támogassa.
A friss felmérés eredményei azt mutatják, csupán a magyarok fele van tudatában annak, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Azonban
közülük is mindössze minden ötödik viszi be ezt a mennyiséget.
Ennek alapján elmondható, hogy tízből kilenc magyar nem eszik naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt.
„Meglepett bennünket, hogy az emberek csupán 39 százaléka gondolja úgy, hogy ha a gyerekekkel már egészen pici korukban megismertetünk minél több zöldséget és gyümölcsöt, természetessé válik mindennapi fogyasztásuk.
Mi azt gondoljuk, minél korábban érdemes elkezdeni a tudatos egészségnevelést
– mondta az adatok kapcsán Villányi Orsolya, a STADA Culture&People Managere.
Éppen ezért Palánta Programjuk keretében a Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal és a Civil Impact Kft.-vel együttműködve arra tanítanak óvodás gyerekeket, hogy felismerjék és értékeljék a szezonális hazai zöldségeket, gyümölcsöket, megtudják, hogy milyen messziről érkeznek az egzotikus gyümölcsök, és akár azt is, hogy ennek milyen környezetre gyakorolt hatása van.
A STADA Palánta ProgramA STADA Palánta Programja egy különleges, egészség- és környezettudatos szemléletformálást célzó projekt óvodások számára. Célja, hogy már kora gyermekkorban megmutassa a legkisebbeknek, és rajtuk keresztül a családoknak, hogy már az apró lépések is sokat jelentenek a fenntarthatóság, környezettudatosság terén, és hogy melyek lehetnek ezek. Továbbá, hogy bevonja a munkavállalóit is a program megtervezésébe és kivitelezésébe, ezáltal elkötelezetté tegye őket a program, illetve a vállalat tervei iránt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.