késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szakértői GDP-vélemény: jövőre meglehet a 4 százalékos növekedés – sok múlik az akkugyártáson és Németországon
A friss GDP-adatok tudatában idén 2,8, jövőre akár 4 százalék feletti növekedést is várnak Magyarországon az elemzők, ám nagy kérdés, miként alakul majd az akkumulátorgyártás és tágabb értelemben az elektromos autózásra váltás, illetve legfőbb felvevőpiacunk, Németország gazdasága.
Megerősítette a 2024 első negyedévére vonatkozó, áprilisban tett első GDP-becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), azaz immár bizonyos, hogy a gazdaság teljesítménye
- a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit,
- az előző negyedévihez képest pedig 0,8 százalékkal emelkedett.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője megjegyezte: a magasabb kiigazított adat hátterében az áll, hogy az idei év első negyedében kettővel kevesebb munkanap volt, mint a 2023-as év azonos időszakában.
Belassult az elektromos autózásra váltás
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a szakvéleményében előrebocsátotta: megváltozott a KSH munkamenete, hiszen az első becslését immár a vizsgált negyedév után 30 nappal teszi közzé, azaz kevesebb információt tud felhasználni, ezáltal bizonytalanabb lehet a jelentés. Most azonban a második becslés visszaigazolta az első számait, ami arra enged következtetni, hogy a KSH hatékonyan tesztelte az új módszerét a bevezetése előtt.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a termelési oldalról kellemetlen meglepetést a húzóágazatnak szánt területek okozták:
4,8 százalékkal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, és a statisztikai hivatal jelentése is kitért a jármű- és villamosberendezés-gyártás visszaesésére – az utóbbihoz tartozik az akkumulátorgyártás is.
„Ez alapján tehát az elektromos autózásra történő átállás minden szándék ellenére nem tudott hozzájárulni a növekedéshez” – következtetett Regős Gábor.
Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a tavalyi gyenge bázis után nőtt az élelmiszeripar teljesítménye: a reálbérek emelkedése nyomán kezd visszatérni a kereslet a boltokba, mérséklődik a lefelé vásárlás.
Kedvező előjel a fogyasztásnövekedés
Regős Gábor kifejtette, hogy felhasználási oldalról visszaigazolódik a háztartások jövedelmi helyzetének javulása: a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 3,6 százalékkal bővült – ami nem annyira jelentős, mint a 10 százalék körüli reálbér-növekedés, de kedvező előjel az idei emelkedés szempontjából:
Először van olyan hosszú idő után, hogy a nyugdíjak vásárlóereje is emelkedik (eltekintve a 13. havi nyugdíjtól), és nem csak megőrzi értékét.
Balog-Béki Márta rámutatott, hogy az idei növekedés fő mozgatórugója az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. Ez azonban csak fokozatosan halad, ugyanis a háztartások először a megtakarításaikat próbálják visszapótolni a megemelkedett bértömeg elköltése helyett.
Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza úgy vélte: érzékelhető, hogy a háztartások a korábbiaknál nagyobb arányban költenek élményekre (szolgáltatások vásárlására fordított kiadás), mint termékekre.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője is hangsúlyozta a fogyasztás, illetve a nettó export statisztikai húzóerejét. Szerinte a nettó export pozitív hozzájárulása annak volt köszönhető, hogy az import (mínusz 9,2 százalék) az exportnál (mínusz 5,3 százalék) nagyobb mértékben esett vissza, így pedig a nettó export 3,1 százalékpontot tudott adni a bővülésből.
Az összes elemző megjegyezte, hogy a beruházások szerényen alakulnak. Molnár Dániel a kamatok csökkentése nyomán számított kedvező fordulatra, azonban a külső kereslet okozta bizonytalanság hatása ezen tételnél is megjelenhetett, miközben a fejlesztések elmaradása hozzájárult az import mérséklődéséhez. Hozzátette: legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyengélkedését kell kiemelni, ami negatív hatást gyakorolt a nagy részben exportorientált hazai iparra. Balog-Béki Márta szerint
a kilátásokat árnyalja a bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházáselhalasztás,
ezért a beruházások 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődéséből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést.
Jövőre akár négy százalék felett is nőhet a GDP
Regős Gábor összegzésében úgy fogalmazott: meghatározó lesz a járművek és az akkumulátorok iránti kereslet alakulása, és a mai adat alapján a korábbi növekedési várakozás fenntartható, 3 százalékot alulról közelítő, kedvező esetben el is érő bővülésre számít idén.
Virovácz Péter ezt 2,2; Béki Márta 2,7; Molnár Dániel pedig 2,8 százalékra lőtte be, e növekedésnek a motorját az utóbbi szerint a fogyasztás adhatja:
A 12 százalék feletti átlagbér-emelkedés, kiegészülve az éves átlagban 5 százalék alatti inflációval, 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményez, amely az óvatossági motívum oldódásának köszönhetően jelentős részben a fogyasztásban csapódhat le.
A beruházások is fellendülhetnek, amihez a kamatok csökkenése, valamint az EU-s források beérkezése nyújthat segítséget, ám nagy kérdés, hogy a bizonytalan külső környezet milyen időtávon fogja vissza a vállalati szektor beruházási hajlandóságát.
A hangulatindexek alapján a német gazdaság és ipar fokozatosan kilábal,
azonban az adatok azt mutatják, hogy ez hosszabb folyamat lesz, de a kedvező fordulat az export mellett a beruházásokat is élénkítheti.
A magas bérdinamika fennmaradásával, a külső kereslet rendeződésével, valamint a folyamatban lévő beruházások termőre fordulásával akár 4 százalék fölé is gyorsulhat a növekedési ütem – jósolt Molnár Dániel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.