Újra magyar tulajdonban van a Budapest Airport Zrt. – jelentette be ezekben a percekben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány visszavásárolta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot.
Az NGM közleményéből a következő részletek derültek ki:
Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. A vételárral arányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
A vételár 3,1 milliárd euró, átszámítva mintegy 1200 milliárd forint.
A korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították.
Azt is fontos látni, hogy a visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is értékesített. Az elmúlt időszakban a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékosra csökkentette). A három ügylet pénzügyi zárása tetemes,
összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forint) bevételt eredményezett
az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordított. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.
A munka a visszavásárlással nem áll meg. Sőt, csak most kezdődik igazán, hiszen „a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió”, hanem
a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson.
A reptér a turizmuson és a cargón keresztül érdemben fog hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország találkozási pont jellege tovább erősödjön, azaz a reptérrel tovább fogják erősíteni a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia hazánkban történő összekapcsolását.
A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosijog-gyakorló NGM és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti – olvasható a közleményben.
Ahogy arról a Világgazdaság is többször beszámolt, még 2023 februárjában derült ki, hogy a magyar kormány ismételten napirendre vette a Budapest Airport Zrt. visszaszerzését. Akkor azzal lehetett számolni, hogy 2023 végéig ez megtörténik, de aztán a szerződés aláírása átcsúszott 2024-re: egészen pontosan volt szó februárról, majd a tavaszról is, legutóbb pedig már azt jelezték, hogy nyárra üthetik le az ügyletet. Most már kijelenthető, hogy ez volt a végső dátum.
Minden túlzás nélkül történelmi tranzakcióról van szó.
A ferihegyi reptér visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak messze legnagyobb üzlete, ebből fakadóan bonyolult és komplex feladat volt. A tulajdonosi kör három-, a hitelezői kör pedig már sokszereplős. Valójában az utóbbival való egyeztetés és megegyezés emésztett fel rengeteg energiát és időt, hiszen alapvetően a hitelezők bizalmát kellett megnyerni. A tárgyalásokat az NGM és minisztere, Nagy Márton vezette. Ő korábban úgy fogalmazott:
A repteret eladni könnyű, visszavásárolni azonban nehéz.
A megjegyzés annak szólt, hogy a cég 75 százalékát 2005-ben egy 75 évre szóló koncesszió keretében privatizálta az akkori Gyurcsány-kormány. A vevő a londoni Heathrow repülőteret is üzemeltető BAA International Lcd. volt, az eladási ár pedig 464,5 milliárd forint. A még állami tulajdonban lévő, 25 százaléknyi részvényt 2011-ben értékesítette 37 milliárd forintért a második Orbán-kormány, miután belátta, hogy a kisebbségi részesedés nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport stratégiai működésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.