A rendeleti szintű előírás szerint a Duna vízhőmérséklete a paksi blokkok hűtővizének kibocsátási pontjától folyásirányban számított 500 méteres szelvényben nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. E kötelezettség betartása érdekében a Paksi Atomerőmű már akkor megkezdi teljesítményének sávos csökkentését, amint a vízhőmérséklet átlépi a 29,5 fokot. A részleges visszaterhelésre tavalyelőtt egyszer, tavaly pedig két alkalommal volt szükség július–augusztusban, 22–72 órányi időtartamban. A klímaváltozás következtében az időjárási körülmények egyre többször vezethetnek a határérték eléréséhez nyáron, elsősorban alacsony vízállás esetén. E hatást erősíti, hogy az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximális hőmérséklet átlaga közel 3 fokkal emelkedett.
A július eleji tartós kánikulában rendkívüli terhelésnek kitéve működött a hazai villamosenergia-rendszer. A hónap közepén 7 gigawatt feletti értékkel megdőlt a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs. Időnként a belföldi áramtermelési és az importlehetőségek teljes körű mozgósításával lehetett csak fedezni a hőségben megugró fogyasztási igényeket.
A hosszabb távú megoldást számos kormányzati intézkedés szolgálja: egyebek mellett a zöldenergia tárolásának ösztönzése, a korszerű, rugalmasan szabályozható gázerőművek megépítése Kelet-Magyarországon vagy a paksi bővítés és újabb üzemidő-hosszabbítás.
Ehhez jönne hozzá az is, hogy az energiaigények kiszolgálása érdekében ne kelljen a működő atomerőmű teljesítményét csökkenteni. Túl azon, hogy nem gazdaságos, az energiaszükséglet miatt is szükséges az, hogy maximumon vagy maximumot közelítő teljesítménnyel működhessen valamennyi blokkja.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelkezés a vízhőmérsékleti határértéket változatlanul hagyva, ellátásbiztonsági okból lehetővé teheti annak kivételes, eseti túllépését. A tervezett előírás alapján ehhez az energiaügyi miniszter hozzájárulására van szükség. A tárcavezető a hozzájárulás megadásával egyidejűleg vízvédelmi intézkedések végrehajtására szólítja fel az atomerőmű üzemeltetőjét és a területi vízügyi igazgatóságot. A folyamatos monitoring szerint a vízhőmérséklet emelkedésének Duna élővilágára gyakorolt ökológiai hatása az érintett szakaszon minimális, alig kimutatható.
Ismeretes, az új paksi blokkok tervezésénél külön gondot fordítottak arra, hogy a hűtővíz ne emelje meg a folyó hőmérsékletét. Megírtuk, Paks II tervezése során az orosz tervezők arra is gondoltak, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó korlátozások miatt az új, 3+ generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére.
Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvízcsatorna mellett kiegészítő csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre,
amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába való visszaengedés előtt, annak hőmérséklete az előírt harminc fok alatt marad, tehát
Paks II semmiképpen sem fogja fűteni a Dunát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.