Az aszály tízmilliárdokat éget el a kukoricaföldeken
A megváltó esőt várják a gazdálkodók szerte az országban, mivel az elmúlt időszak forrósággal tetőzött száraz időjárása miatt már csak az égi áldás mentheti meg a kukoricatermést – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Az érdekképviselet szakértője szerint ugyanis, ha egy héten belül nem érkezik legalább 20-25 milliméter csapadék, akkor a 2022-es aszály következményeihez hasonló károkkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A napraforgó a kukoricáétól eltérő életciklusa miatt talán még némileg kedvezőbb helyzetben van, de a hőstressz ebben a kultúrában is károkat okoz.
A kukorica hozama ilyen időjárási körülmények között napról napra csökken, holott két-három héttel ezelőtt még akár rekordterméssel kecsegtetett, köszönhetően a bőséges májusi csapadéknak.
A korábbi tapasztalatok alapján ilyen helyzetben a gazdálkodók úgy számolnak, hogy heti egy tonnával csökken a hektáronkénti átlagtermés.
Tekintve, hogy a beadott támogatási kérelmek alapján idén a kukorica vetésterülete 874 ezer hektár, az elmúlt két hétben a jelenlegi, tonnánkénti 65-70 ezer forintárakkal számolva közel 120 milliárd forint bevétel „égett el” a kukoricaföldeken, és vannak szakértők, akik szerint termelők kára a 200 milliárd forintot is meghaladja majd.
Az aszály réme miatt is csökkent a vetésterület
Csősz Tibor emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt 1,2 millió hektár volt a megszokott kukorica-vetésterület, most pedig már harmadik éve éppen csak eléri a 800 ezer hektárt, vagy éppen alatta marad. Ez a termelők reakciója a klímaváltozásra, illetve a piaci helyzetre, valamint a terület csökkenésében szerepe van az elmúlt négy év alatt szinte megduplázódó termelési költségeknek is. Eközben a felvásárlási árak ismét mélyponton vannak – tette hozzá.
A kukoricánál várható terméskiesés annál is inkább nagy problémát jelent a szántóföldi növénytermesztőknek, mert bár még csak a napokban fejeződött, illetve fejeződik be a nyári aratás, már látszik, hogy a búzatermelés összességében veszteséges volt. Az, hogy már nemcsak a bőven harminc fok feletti hőmérsékletekkel kell megbarátkozni, hanem a negyvenes értékekkel is, egyértelmű jele annak, hogy az elmúlt években valami megváltozott. Ez pedig éveken belül óriási hatással lesz a magyar mezőgazdaságra, ha akarjuk, ha nem – vélik a MOSZ-nál. A két évvel ezelőtti történelmi aszály idején még azt vizionálták, hogy már tízévente kell számolni valami hasonlóval, de úgy tűnik, ennél is rosszabb a helyzet.
Az érdekképviselet szerint egyre kisebb az esélye annak, hogy őszi aratású növényekkel pozitív eredményt érjen el a termelő.
Régebben az augusztust kellett valahogy átvészelnie a szántóföldi növényeknek, mostanában már meg kell küzdeni a téli-tavaszi aszállyal és a forró júliussal is.
A MOSZ-hoz érkező beszámolók szerint van olyan vármegye, ahol már a terméskötődés is megtörtént, ott viszont most az a probléma, hogy a talajból nem tud se nedvességet, se tápanyagot felvenni a növény, így a szemek sem tudnak fejlődni a csövön. A szakmabeliek megosztottak abban, hogy menthető-e még a termés. Csősz Tibor szerint az egyes országrészek más helyzetben vannak: az Alföldön például azt mondják a gazdálkodók, hogy ezen a héten már mindenképpen kellene számottevő csapadék, de például Veszprém vármegyéből néhány napja még jó állapotú kukoricaállományokról számoltak be. A met.hu aszálytérképén az látszik, hogy az északi és nyugati, főként határ menti részeken jobb a helyzet, máshol viszont súlyos a szárazság.
Ráadásul a 2022-eshez hasonlóan idén is légköri aszály is sújtja a szántóföldi növénytermesztőket, nincs pára, amit pedig a növények hasznosítani tudnának, enyhítve az aszálytüneteket. A két évvel ezelőtti, „történelmi” jelzővel illetett szárazsághoz képest most az különbséget jelent, hogy akkor a búzahozamokat is jelentősen csökkentette az aszály: akkor 4,45 tonna volt a hektáronkénti hozam, az idén pedig a búzatermő-terület 76 százalékának learatása után 5,74 tonnát mértek. Ezzel együtt is kérdés, hogy a költségeket fedezi-e a bevétel, különösen úgy, hogy alacsony a piacon keresettebb, jó minőségű búza ára.
Kompenzációt kérnek a termelők
Mivel idén újra veszteséggel kell szembenézni, a MOSZ ismét kéri, hogy – miként azt Románia és Lengyelország már megtette – Magyarország is kompenzálja az orosz–ukrán háború okozta termelői károkat, és hirdessen gabonatámogatási programot. Az érdekképviselet szerint a már évek óta nehéz piaci és termelési körülmények között dolgozó termelőket
- mentesíteni kellene az agrárkamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól, valamint
- hosszú lejáratú kamatkedvezményes beruházási hitelkonstrukciókat kellene meghirdetni számukra.
Utóbbiakkal lehetne olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek a megváltozott piaci és klimatikus környezethez való alkalmazkodást segítenék. Az agrárium alacsony jövedelemtermelő képessége ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a most jellemző ötéves futamidejű beruházási hiteleket kitermelje az ágazat, ezért van szükség a hosszú lejáratú finanszírozásra – érvel javaslatában a MOSZ.
A rendkívüli forróság nemcsak a növénytermesztőknek okoz gondot, hanem az állatótartóknak is, azáltal, hogy a tömegtakarmányok mennyiségét is drasztikusan csökkenti.
Ha nem javul a helyzet, akkor tavalyihoz képest akár felére is eshet ezen takarmányok mennyisége. Ez szintén a két évvel ezelőtti helyzetet idézi elő, amikor az állattartásban okozott ez nagy problémát és pótlólagos költségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.