Nem egészen sajtókompatibilis sablon álaszt adott a Coca-Cola a Fanta-sztorira, amelyben a terméket az a vád érte, hogy nem minden országban ugyanazzal a beltartalommal jelenik meg. Mint írták: „Kiemelten fontos számunkra, hogy minden piacunkon olyan üdítőitalokat kínáljunk, melyeket a fogyasztók kedvelnek, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon az üdítőitalok széles választékát kínálhatjuk a víztől a teákon át a szénsavas üdítőitalokig. A Magyarországon és az Európai Unióban elérhető Coca-Cola termékek összetétele teljes mértékben megfelel a helyi előírásoknak.”
Bár nyilvános adat volt, a hazai sajtó rácsodálkozott, hogy Olaszországban 12, itthon 5 százalék narancsot tartalmaz az ital. Ez nem feltétlenül ütközik a 2022. májusban módosított kettős minőséget tiltó uniós jogszabályba, de Lázár János fejlesztési és építésügyi miniszter egy Facebook-posztjában ezen ügy apropóján visszaemelte a kettős minőség témát a közéletbe, mondván:
a multik itthon szemetet árulnak, mert csak a profit érdekli őket, így szükségessé vált az erre vonatkozó törvény szigorítása.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az unióban a kettős minőség szabályozása brüsszeli hatáskör, de van a tagállamoknak mozgásterük a szabályozás konkretizálására, szigorítására. Sőt a magyar uniós soros elnökség még akár lehetőséget is ad arra, hogy a központi szabályozás módosítását is szorgalmazzák. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a szabály egyébként nem rossz, a végrehajtásban azonban lehetne szigorítani, például a tagállamok szakhatóságainak szorosabb együttműködésével, ezen a téren a kommunikáció erősítésével.
Ehhez pedig egy átfogó piacfeltárás és adatbázis készítés szükséges kiindulópontként. Nem mellesleg amíg ez nincs, addig időről időre téma lesz a globális márkák egyes piacokon való eltérő beltartalma és íze.
Az uniós szabály elsősorban azt tiltja, hogy azonos márkanév alatt, azonos kiszerelésben, külalakban, megjelenésben nem térhet el a termék beltartalma egyik és másik országban – ha igen, azt részletesen és érthetően a termékre kell írni, ez például a Fanta esetében releváns. Ám a szabály enged némi rugalmasságot: az egyes országokban használt alapanyagok eltérő tulajdonságaira vonatkozóan. Azt a jogszabály is megjegyzi, hogy ezen alapanyagok mássága okozhat ízbeli eltérést. Ám azt szigorúan tiltja a szabály, hogy egy tusfürdőben eltérő legyen az egyes piacokon a hatóanyag, illatanyag. Sőt, vannak szabályok például a flakon kiömlő nyílásának méretére vonatkozóan is.
Más kérdés persze, hogy a minőségi termék fogalom nem jogi kategória, ezt rendkívül nehéz meghatározni. Minőségi terméknek tekinthető az, amelynek alapanyaga, összetevője vagy maga a termék megfelel a magyar élelmiszerkönyvben szereplő leírásnak. Ebből kiindulva rendkívül nehéz egészségtelen vagy egészséges terméknek nevezni bármit is, ami tartja magát a magyar élelmiszerkönyv leirataihoz. Magyarán nem egy élelmiszer, hanem a fogyasztó életvitele lehet egészséges vagy egészségtelen, az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége, gyakorisága tekintetében.
Tény azonban, hogy az élelmiszerek hatással vannak az emberi egészségre, így bizonyos alapanyagok, összetevők, kiegészítők táplálkozás során történő elhagyása vagy túlzott bevitele tartós vagy átmeneti egészségkárosodáshoz vezethet. Itt jön a képbe Lázár János „szemétre” vonatkozó megjegyzése.
Ami a Fanta-sztorit illeti, más szakértők arra hívták fel a figyelmünket, hogy Olaszországban rendkívül erős verseny van a cukros üdítőitalok piacán, nyilvánvaló, hogy minden gyártó szeretne valamivel kitűnni. Nem mellesleg az országban jelentős a narancstermesztés, így vélhetően erős a narancslobbi is, amely ugyancsak befolyásoló tényező a Fantába kerülő gyümölcsmennyiség tekintetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.