BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Garzonlakást venni vagy bérelni? – kiderült, melyik éri meg jobban a diákoknak most

Lakbérre vagy lakáshitel-törlesztésre érdemes fordítani, azaz bérelni vagy venni érdemes inkább a jelenlegi ingatlanárak és bérleti díjak ismeretében? Ezt a kérdést járta körül a felvételi ponthatárok kihirdetése apropóján az Ingatlan.com, segítségül a leendő egyetemistáknak és szüleiknek.

A bérlés helyett a lakásvásárlás kérdése is előkerül azoknál a családoknál, amelyeknél van elegendő saját erő egy lakáshitel felvételéhez, miközben ez a dilemma a saját keresettel rendelkező fiatalok esetében is napirenden van.

diákok
Diákok: lakást venni vagy bérelni, ez itt a kérdés / Fotó: Shutterstock

A lakáshitellel vásárolt garzonlakások havi törlesztőrészlete 2022-ig rendszerint alacsonyabb volt, mint a havi bérleti díj, de azóta sokat változott a kép. 

Budapesten belül a VIII. kerületben egy 20 százalékos önrésszel felvett, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete még mindig alacsonyabb az átlagos bérleti díjnál – mutatott rá legújabb elemzésében az Ingatlan.com.

Ugyanakkor a fiatalok és egyetemisták körében is 

népszerű kerületekben a garzonlakások törlesztőrészlete már magasabb, mint a havi bérleti díj.

A XI. és XIII. kerületben például az albérletárak 32 és 16 százalékkal alacsonyabbak az átlagos havi törlesztőrészletnél. 

A diákok többsége kiadó lakást keres

Idén július 24-én hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, mintegy 120 ezer diák esetében dől el, hogy melyik egyetemen folytathatja a tanulmányait. Ezzel párhuzamosan megkezdődik az albérletpiaci főszezon, amikor a fiatalok jelentős része kiadó lakást keres magának. 

Sok bérlőjelölt családjában felmerül a kérdés, hogy bérlés helyett lakáshitelből vásároljanak-e ingatlant – a válasz azonban városonként és budapesti kerületenként is eltérő.

Az egyik 

sláger az egyetemvárosokban található, 40 négyzetméternél kisebb alapterületű garzonlakás.

Ezek iránt a felvételi ponthatárok kihirdetése után megnő a kereslet, bár a szóban forgó ingatlanok az eladó és a kiadó lakások esetében is egész évben keresettek – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Tavaly a magas kamatkörnyezet miatt drágábbá váltak a lakáshitelek, ám a kamatok azóta jelentősen csökkentek. 

A megfelelő önrésszel rendelkező családoknak vagy fiataloknak ismét érdemes mérlegelniük, hogy a bérlés helyett inkább vásároljanak egy garzonlakást.

Mit, hol, mennyiért lehet venni és bérelni?

Az Ingatlan.com adatai szerint 

  • a legnagyobb garzonkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik Budán a III. és a XI. kerület, 
  • előbbiben 180 ezer, utóbbiban 190 ezer forint a garzonok átlagos bérleti díja, 
  • az eladási áruk pedig átlagosan 40 és 47 millió forint. 

A Money.hu adatai szerint 

  • egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű, 
  • 6,5 százalékos fix kamatozású lakáshitelnél 
  • 238 ezer és 280 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet számolni. 

Ebben az esetben a bérleti díj a törlesztés 76 és 78 százalékát adná. 

A szintén jelentős garzonkínálatot felvonultató pesti kerületek közül a VI., a VII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületben 165–200 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, vagy  32,4–42,7 millió forintos eladási áron kínálják a garzonokat. 

Ekkor a bérleti díj a példában szereplő lakáshitel törlesztőjének 75–84 százalékát fedezné. 

Mi a helyzet az egyetemvárosokban? 

A nagy egyetemvárosok közül 

  • Debrecenben 150 ezer forintos átlag jellemzi a garzonokat, 
  • Győrben 135 ezer, 
  • Székesfehérváron 130 ezer, 
  • Szegeden és Pécsen 120-120 ezer, míg 
  • Veszprémben 110 ezer forintos bérleti díjjal indul a szezon,
  • Kecskeméten 100 ezer, 
  • Miskolcon pedig 95 ezer forint ugyanez. 

A vidéki egyetemvárosokban a garzonlakások átlagára 19,9–47,2 millió forint.

 Így a bérleti díj a törlesztőrészlet 63–95 százalékát adja. 

A legjobb mutató Miskolcot jellemzi, ahol az átlagos bérleti díj súrolja a havi törlesztőrészlet összegét. 

Módosító tényezők is lehetnek

A fenti példák az adott területek átlagos adatai alapján kerültek kiszámításra, de konkrét esetekben lehetnek módosító tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt.

A bankok lakáshitel-ajánlatai között például 5 millió forintos különbség is lehet egy 20 évre felvett 20 milliós hitel visszafizetendő összegében. 

A megoldandó helyzet időtartamát is érdemes mérlegelni. 

Mint Balogh László rámutatott:

ha csak 2-3 éves képzési időre kell megoldani a lakhatást, lehet, hogy a bérlés a kifizetődőbb. 

Ha azonban a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbe adják, 5–10 éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés. 

Egy 30 millió forintba kerülő ingatlan ugyanis 8–8,5 millió forinttal is többet érhet 5 év múlva, ha a lakáspiac tartani tudja a jelenlegi 5 százalékos éves drágulási ütemet – olvasható az elemzésben.

Diploma egy lakás áráért? – mutatjuk, melyik a legdrágább hazai egyetem

Közeledik a ponthatárok kihirdetése, így napokon belül egyebek mellett az is kiderül, elegendők voltak-e a pontszámok a tervezett egyetemi szakra, sikerül-e államilag finanszírozott képzésen folytatni a tanulmányokat, vagy marad az önköltséges. Van, ahol nincs is más alternatíva, és bizony akadnak köztük elég borsos árú szakok. Mutatjuk, melyik a legdrágább egyetem.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.