Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet (IFI), amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Ha az index értéke nő, akkor azt feltételezhető, hogy a lakossági jövedelmi helyzet is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
Az idei év második negyedévében 5,7 százalékkal tovább emelkedett az Intrum Fizetőképességi Index, ez a dinamika azonban elmaradt az előző negyedév ritmusától. A mutató növekedésének köszönhetően az utóbbi időszakban csökkenő lakásárak és bérleti díjak újra emelkedésnek indulhatnak, a háztartások jobb fizetőképességére reagálva – derült ki az Intrum és a GKI legújabb fizetőképességi jelentéséből.
A 2022-es év második fél évében a lakáspiaci árak ideiglenesen, elsősorban a kisebb településeken mérséklődtek, azonban 2023 első fél évében az árak ismét emelkedni kezdtek, amit féléves stagnálás követett.
Ennek eredményeként az éves nominális lakásár-dinamika országosan 5,8 százalékra gyorsult 2023 végére, míg reálértelemben 1,8 százalékos csökkenés történt.
A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett indexek alapján a használt lakások ára a negyedik negyedévben 2,6 százalékkal, míg az új lakások ára 11,5 százalékkal emelkedett éves szinten, minden településtípuson.
A piaci kamatok növekedését tekintve a lakhatási struktúrák, vagyis a különböző lakhatási formák aránya és eloszlása befolyásolta leginkább a lakásárak változását az Európai Unióban. Az elmúlt másfél évben a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek. Ez uniós szinten jelentősebb hatást fejtett ki, mint magyar viszonylatban: míg az unió egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, addig hazánkban nem volt ilyen mértékű változás.
Ennek oka, hogy a kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, amelyeknél jelentősebb a bérleti piac szerepe, míg hazánkban, ahol a bérleti piac kevésbé jelentős, alig éreztette hatását a piaci kamatok emelkedése. Magyarországon ezenfelül a fix kamatozású hitelek magas aránya is hozzájárult ahhoz, hogy nem következett be jelentős ármérséklődés.
Tavaly a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, bár még
így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú lakás megvásárlásához Budapesten. Ezzel az uniós összevetésben a magyar főváros a legkevésbé megfizethető fővárosok közé tartozik,
köszönhetően leginkább annak, hogy 2015 óta Magyarországon volt a legmagasabb az ingatlanár-infláció. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2015-ben 100 forintba kerülő ingatlan egységár ma 287 forintért vásárolható meg.
Budapest több kerületében haladják meg a hárommilliót az átlagos négyzetméterárakTovább drágultak a lakások Budapesten. A négyzetméterárak már három kerületben is meghaladják a 3 millió forintot. Szakértők szerint a drágulás az új projektekkel magyarázható. Budapest-szerte sok lakás épül, az új építésű ingatlanok pedig felfelé húzzák az átlagárakat. |
A magas ingatlanárak jelentős hatással vannak a lakosság fizetőképességére, mivel növelik a lakásvásárláshoz szükséges tőkét és a havi törlesztőrészleteket, így csökkentik a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét. Ez különösen érzékenyen érinti a fiatalabb generációkat és az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, akiknek a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik, és hosszabb ideig tarthat a szükséges önrész összegyűjtése.
A felmérés szerint a magas ingatlanárak emellett növelhetik a bérleti díjakat is, amely tovább terheli a lakhatási költségeket. Az Intrum szerint a helyzetet a jövedelem jelentős növekedése és a lakhatási struktúránk megváltoztatása oldhatja meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.