Klímaváltozás: szerencsés helyzetben vannak a magyarok, bár a viharkárok már rekordot dönthetnek
Az idei viharszezon félidejében, a májusban és júniusban keletkezett károk utáni kifizetett összeg időarányosan már meghaladta a tavalyit, amikor a május–augusztusi időszak kárkifizetése évtizedes rekord volt – foglalta össze Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.
A klímaváltozás megdrágítja a biztosításokat?
A klímaváltozás által befolyásolt szélsőséges időjárási események egyre nagyobb pusztítást okoznak, és arra kényszerítik a biztosítókat, hogy ahol lehet, emeljék díjaikat.
Magyarországon azonban erre egyelőre nem kényszerültek rá, köszönhetően leginkább annak, hogy nagyon magas a penetráció, vagyis négy magyarországi lakóingatlan közül három biztosítva van az elemi károk ellen.
Az áprilisi lakásbiztosítási kampány időszakában az MNB adatai szerint ráadásul 2 százalékponttal tovább nőtt a biztosított ingatlanok aránya, és csökkent az alulbiztosítottaké.
A magyar biztosítási díjak nem magasak, a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint
59 ezer forint az átlagos lakásbiztosítási díj évente, miután 5 százalékkal emelkedtek a díjak tavalyhoz képest.
Ehhez képest júniusban az átlagos kifizetés most 120 ezer forint volt, vagyis a kétszerese az egy évben befizetett átlagos díj összegének.
Mit hozhat a jövő?
Rekordokat biztosan hoznak a következő évek, évtizedek,
és ez már rövid távon is látható.
A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május–augusztusi viharszezon kárkifizetéseit, ennyi időre visszamenőleg vannak összehasonlítható adatok.
Eszerint a tavalyi viharszezonban augusztus végén a biztosítók közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek ki, vagy tartalékoltak kárkifizetésekre. Idén májustól augusztusig tartó viharszezon első két hónapjában már 61,5 ezer bejelentés érkezett és 7,7 milliárd forintnál tart a kifizetések összege.
Az adatgyűjtéssel lefedett időszak rekordere 2010, amikor 30 milliárd forintot fizettek ki a vihar és árvízkárok miatt ügyfeleiknek a biztosítók. A 2022-es aszálykár volt az eddigi legsúlyosabb év, amikor a mezőgazdasági biztosítók 40 milliárd forintot utaltak át a terméskárokban érintetteknek.
A lakásbiztosítási piacon nemcsak a klímaváltozás, hanem az esetleges helyreállítási költségek megugrása is jelentős hatással van a matekra. Az elmúlt néhány évben az építőipari munkadíjak és építőanyag árak is drasztikusan megdrágultak.
A klímaváltozással a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lesznek
a prognózis szerint, ebből a jelenleg is tomboló extrém hőség, a harmadfokú hőségriadó mellett az is látható, hogy volt már februárban és októberben is pusztító vihar nálunk – mondta Lambert Gábor.
Hozzátette:
- kezd kiszámíthatatlanabbá válni az időjárás,
- tornádó is volt már Magyarországon.
Ahol egyre gyakoribbak a kirívó időjárási katasztrófák, mint például Floridában a hurrikánok, ott már több biztosító is kivonult, mert egyszerűen nem érte meg ott szerződni, mások annyira megszigorították a feltételeket, amennyire csak lehet.
Itt nem luxus a biztosítási díj
A magyar lakásbiztosítások nem drágák, és alapból is sok mindenre, legalább egy tucat tűz és elemi kárra kiterjednek, ami nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem magától értetődő – hangsúlyozta a MABISZ kommunikációs vezetője.
Mindeközben
Nyugat-Európában sok helyen már csak egy-egy bizonyos kárfajtára kötnek szerződést,
és azt is igen borsos áron, emiatt több olyan ország van, ahol az ingatlanok jelentős része nincs semmire sem biztosítva.
Ez egyelőre nagyobb kockázat, mint a klímaváltozás, ami ellen a hazai ügyfelek többsége még igazán megfizethető díj fejében tudja magát, pontosabban ingatlanát biztosítani – derül ki a nemzetközi összehasonlításokból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.