Hosszan tartó állás miatt gyakori lehet a szédülés, ájulás is. A magas páratartalom légzőszervi panaszokat is okozhat, de romlik ilyenkor a levegő minősége is, ami fokozott keringési és légzőrendszeri rizikót hordoz magában. A hidegről kilépve szédülést, rossz közérzetet, légzési panaszokat észlelhetünk, de a keringési rendszert is megviseli a változás. Éppen ezért érdemes odafigyelni a légkondicionáló hőmérsékletének megfelelő beállítására, hogy az ne térjen el drasztikus mértékben a kinti hőmérséklettől – írja a Synlab közleménye.
A magasabb hőmérséklet miatt szervezetünk más bánásmódot igényel a nyári hónapokban. Ahhoz, hogy kevésbé viseljen meg minket a kánikula, fontos odafigyelnünk a bő folyadékfogyasztásra, valamint az ásványi anyagok és az ionok pótlására is. Az ionok közé ez esetben a nátrium és a kálium tartoznak, melyeket étrendileg egyszerű pótolni többek között sózással, valamint a kalcium és magnézium bevitelére is ügyeljünk. A legmelegebb időszakban, azaz 11 és 15 óra között érdemes kerülni a tűző napon való tartózkodást. Dr. Bartók Róza, a Synlab orvosa úgy fogalmazott:
a gyakori szív- és érrendszerhez köthető kórképek egy részének kialakulása optimális életmóddal megelőzhető lenne: fontos a zöldségek, rostok bevitele, az olajban sült ételek kerülése, helyette a tengeri halak fogyasztása. Érdemes elhagyni a cukrokat és finomított szénhidrátokat is.
A táplálkozási tényezőkön túl a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása alapvető fontosságú. Érdemes kerülni a dohányzást, valamint fontos odafigyelni az alváshigiénés és stresszkezelő módszerek alkalmazására is. Fennálló betegség gyanúja esetén pedig fontos felismerni, diagnosztizálni a problémát. Megfelelő kezelés mellett ugyanis az állapotromlás és a szövődmények megjelenésének esélye csökkenthető, ehhez azonban részletes kivizsgálás, pontos diagnózis szükséges – jelezte a doktornő.
A szívbetegség tünetei
A magas vérnyomás tünetei:
A magas vérnyomás sokszor tünetmentesen kezdődik, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés. A betegségek kezelés nélkül súlyosabb szövődményekhez vezethetnek.
Magas vérnyomás esetén jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázata, de hatással lehet a vesére is, a szemet érintő szövődményekhez, és a demenciához is hozzájárulhat.
„A Synlab vizsgálata 45 éves kor felett javasolt, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek rizikója e kor felett válik kifejezetté. Azoknak a fiatalabb pácienseinknek is javasoljuk a vizsgálatot, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek, mint például dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, elhízás, vagy a családjukban halmozottan előfordult szívbetegség. Az eredményekről mindenképpen érdemes szakorvossal konzultálni, ilyenkor a fennálló panaszokat, meglévő életmódbeli és öröklődő rizikófaktorokat is figyelembe vesszük. Kardiológus szakorvos felkeresése is indokolt lehet, ahol további eszközös vizsgálatok is készülnek. Ilyenek például az EKG, a terheléses EKG vagy a szívultrahang” – tette hozzá dr. Bartók Róza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.