Még ennél is melegebb lehet jövő nyáron – klímaváltozás élőben

Jövőre még melegebb és még szárazabb nyár várhat ránk?  – erre a kérdésre kereste a válasz az MCC Klímapolitikai Intézet friss elemzésében.

A legek időszaka van

Az idei év első hat hónapja globálisan, Európában és Magyarországon is a legek időszaka:

• a legmelegebb első fél év, 
• május óta hőhullámok Dél-Európában, 
• 2023 májusa óta minden hónap rekordmeleg volt (július is az lesz), 
• a szokásosnál hamarabb kezdődött és intenzívebb volt hurrikánidőszak az Atlanti-óceánon, 
• nem beszélve az óceán, a Földközi-tenger és az Adria rekordmagas vízhőmérsékletéről és a szokatlan tengeri hőhullámokról a mediterrán térségben.

A mostani szezonális előrejelzésekben, amelyhez két meteorológiai modell (ECMWF és CFS) adatait elemezték a szakértők, az látható, hogy 

az 1850–1900 közötti átlaghoz képest.

Jövőre, azaz

Várhatóan 2024 év végétől La Nina fog kiépülni a Csendes-óceánon, amely, ha elég intenzív lesz, akkor már jövőre befolyásolhatja némileg Európa időjárását.

Mi az a La Nina?

A La Nina az El Nino ellentéte. Ekkor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső részének kelet-egyenlítői részén 2–7 Celsius-fokkal lesz alacsonyabb a normálisnál. A jelenség akkor kezdődik, amikor a passzát szél meleg felszíni/felszínközeli vizet fúj Dél-Amerikától Indonézia felé. Ahogy ez a meleg víz nyugat felé halad, a mélytengerből áramló hideg víz a felszínre emelkedik Dél-Amerika közelében. 

A La Nina általában néhány hónapig marad fenn, de előfordulnak olyan időszakok, amikor évekig is, mint most 2020-tól 2023 elejéig.

Önmagában a La Nina nem okozhat szélsőséges időjárási mintázatokat Európában. Azonban 

Különösen a csapadékhiány okozhat problémákat, mivel ilyenkor nem megfelelő a párolgás a Csendes-óceánon, és a nedvességben amúgy is deficites északi mérsékelt éghajlati öv nem jut kellő mennyiségű vízgőzhöz. Ez ráadásul tovább növelheti az üvegházhatást a telítetlen vízgőz melegítő hatása miatt.

Mekkora csapadékhiány jöhet?

A légkörben felgyülemlett, de nem elégséges telítetlen vízgőz mint erős üvegházhatású gáz visszacsatolást indíthat be, és tovább fokozza a hőséget és a csapadékhiányt. Természetesen ehhez nem elég csak a La Nina, más makrocirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség van, például a jet streamek tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére. A nyarak extrém La Nina esetén Európa nagy részén az átlagnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban, azonban a téli fél évek továbbra is csapadékosak.

A mostani hőhullámot egyébként nem a leépülő El Nino okozza Európában, hanem blokkoló anticiklonok, az északabbra húzódott ciklonpályák.

• Idén biztosan és jövőre nagy valószínűséggel folytatódni fog az intenzív melegedés. 
• Nem látni semmilyen természetes és antropogén csillapító mechanizmust jelenleg. 

A Kárpát-medence éghajlatára amúgy is jellemzők a periodikusan váltakozó nedves és száraz időszakok, azonban az elmúlt három-négy évtizedben sokkal extrémebb módon jelentkeznek mind a nedves, mind a szárazabb periódusok.

A  légkörben már most jelen lévő üvegházhatású gázok (ÜHG) még akkor is évtizedekig melegítenék a bolygó éghajlatát, ha már ma megszűnne minden emberi eredetű ÜHG-kibocsátás. A jelenlegi erőteljesen melegedő éghajlathoz rövid és középtávon mindenképp alkalmazkodunk kell, a folyamat hosszú távú visszafordításáért azonban szintén már most el kell kezdenünk tenni.

Az MCC Klímapolitikai Intézet összegzése szerint idén és jövőre is lesznek az átlagnál hűvösebb és hidegebb hetek, akár hónapok.