Még több ingyen pénzhez juthat bárki az otthonfelújítási programban

Jutalmazza az otthonfelújítási program azokat, akik nem 30, hanem 40 százalékos energiamegtakarítást érnek el: esetükben 300 ezer forinttal megemelkedik a vissza nem térítendő támogatás összege. A jószerint órákon belül, július 1-jén startoló program keretében felújításra készülőknek összeállt a szakértői javaslatsor a költséghatékony megoldásokhoz.

S. T.

2024.07.01, 06:58

Frissítve: 2024.07.01, 18:55

Akár 300 ezer forinttal több vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak az órákon belül, azaz július 1-jén startoló otthonfelújítási program keretében nem a minimálisan kötelező 30 százalékos, hanem 40 százalékot elérő energiamegtakarítást érnek el felújított otthonukban.

Nem lehetetlen teljesíteni, sőt túlteljesíteni sem a kritériumokat. Sorra vettük a legfontosabb szempontokat, amelyeket a Praktiker szakértői csapata állított össze.

Mire elég az otthonfelújítási támogatás?

Az elvárás egyértelmű: a kamatmentes kölcsönért és a vissza nem térítendő támogatásért cserébe legalább 30 százalékos, hiteles tanúsítvánnyal alátámasztott energiamegtakarítást kell elérni.

Az Otthonfelújítási Program keretében megpályázható támogatás

hőszigetelésre,
nyílászárók cseréjére,
használati melegvíz- és fűtésrendszer korszerűsítésére,
melegvizes puffertartály létesítésére,
valamint a korszerűsítés kapcsán felmerülő helyreállítási, javítási munkákra fordítható.

Érdemes szem előtt tartani, hogy 40 százalékos megtakarítás esetén 300 ezer forinttal nő a vissza nem térítendő rész, ami régiónként, és a pályázó háztartás jövedelmi helyzetétől függően alapból 2,5–3,5 millió forint között mozog.

Időközben 8 évről 12 évre nyúlt a kamatmentes hitel futamideje, amivel párhuzamosan jelentősen csökkent a havi törlesztőrészlet nagysága

– derül ki a részletszabályozásból.

Az egymillió forintos önerővel és az összesen 6 millió forintnyi kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő támogatásból otthonfelújításba kezdőknek Kádár Gabriella, a Praktiker szakértője szerint a program részleteivel, valamint az adminisztrációs lépések mellett azzal is fontos tisztában lenni, milyen szempontok alapján korszerűsítsük az ingatlan különböző részeit, rendszereit, és mely megoldásokkal érhetjük el a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.

Mire kell figyelni a hőszigetelésnél?

A ház energetikai korszerűsítése a tető, a homlokzat és a lábazat megfelelő hőszigetelésével kezdődik, a padlásfödém szigetelésére pedig érdemes külön figyelmet fordítani. Ezzel csökkenthető az energiafogyasztás, és hosszú távon csökkennek a fűtési és hűtési költségek, emellett hozzájárul az épület megfelelő állapotának megőrzéséhez, és növeli az ingatlan értékét a piacon – mutatott rá a szakértő.

A leggyakoribb hőszigetelőanyagok

az expandált polisztirol, amelyet hungarocellként ismerünk,
az extrudált polisztirol,
valamint a kőzetgyapot.

Utóbbi előnye, hogy a hőszigetelésen túl kitűnő hangszigetelő is.

A felújítások negyede állami támogatással valósul meg

Időközben országos reprezentatív felmérést végzett a Praktiker azok körében, akik az elmúlt két évben végeztek vagy a következő évben terveznek felújításba belevágni. A válaszadók több mint negyede, konkrétan a 26,4 százaléka állami támogatást is használt vagy tervez használni otthona korszerűsítéséhez, ami azt sejteti, hogy nagy roham várható az energetikai támogatásért.

A szigetelés vastagsága függ:

az épület szerkezetétől,
a hőszigetelőanyag típusától,
a szigetelés pontos helyétől (például: homlokzat, tető vagy pincefödém),
és a tervezett energiamegtakarítás mértékétől.

Lényeges, hogy a vastagságot az ingatlan adottságaihoz igazítsák, ez homlokzati hőszigetelés esetén ma jellemzően 15-20 centiméter, ugyanakkor passzívházak esetén akár 30 centiméter is lehet.

Van egy pont, amelyen túl a szigetelés vastagsága már nem növeli az energiahatékonyságot,

ezért érdemes a jobb minőségű anyag mellett dönteni, ami vékonyabb rétegben is hatékony.

Megéri drágább kazánt beszerezni?

Az otthonfelújítási támogatásért pályázók elavult technológiájú vegyes-, szén-, fa-, vagy gáztüzelésű rendszereket, gázkonvektorokat, egyedi helyiségfűtőket cserélhetnek magas hatásfokú kondenzációs gázkazánra vagy levegő-víz hőszivattyúra.

Az egyik legmodernebb megoldás a kondenzációs gázkazán, aminek nagy előnye, hogy 15-20 százalékkal több fűtőenergiát ad le, mint társai, az ára pedig nagyjából 4 év alatt megtérülhet

– összegezte a szakértő.

A kazánt ugyanúgy az ingatlan adottságaihoz kell méretezni, mint a fűtési- és melegvízrendszert, ezért fontos a készülékválasztást is szakemberre bízni. A végösszegben járulékos költségek is jelentkeznek (például tervezés, engedélyeztetés), és várhatóan a kémény bélelésével is lesz feladat. Ennél a kazántípusnál is találkozhatunk okosmegoldásokkal, kényelmi funkciókkal, például szerviz távfelügyelettel.

Kádár Gabriella szerint a jövő a hibrid fűtési rendszeré, ami egyesíti a kondenzációs kazán és a hőszivattyú előnyeit.

Nyílászárók: műanyag vagy fa?

Korszerű ajtók és ablakok is szükségesek ahhoz, hogy legalább 30 százalékkal növeljük ingatlanunk energiahatékonyságát. Mivel az otthonfelújítási támogatás egyaránt felhasználható műanyag és fa nyílászárók cseréjére, elsősorban házunk adottságai és az esztétikum határozhatják meg a választást.

A műanyag nyílászárók többsége magas minőségű, UV-stabil PVC-ből készül, később sem igényelnek különleges karbantartást. Legfeljebb a zárszerkezetet szükséges időnként olajozni. A minőségi vörös- és lucfenyőből, illetve tölgyből készülő ablakokat és ajtókat viszont rendszeresen kell kezelni.

Mindkét típus esetén mérvadó az U jelölés, ami az üveg szigetelő lapok számát jelenti, és azt mutatja, hogy az ablak felületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik – hívta fel a figyelmet a Praktiker szakértője.

Az ablak légáteresztő képességére a legjobb minősítés a 4-es, a vízáteresztési tulajdonságot ugyanakkor 9 osztályba sorolják, a 4-es, 5-ös és 6-os besorolás megfelelőnek számít, amennyiben 30 méternél kisebb a beépítési magasság.