Ezúttal 2040-ig szóló víziót adhat a magyar gazdaságnak Orbán Viktor Tusványoson
Idén kerül megrendezésre az immáron 33. tusványosi szabadegyetem. A Jobb pályán címet viselő, július 23. és 28. között megtartandó rendezvényen ezúttal is a közéleti-kulturális témák dominálnak majd, ám ahogy megszokhattuk, a gazdaság is terítékre kerül. Bár a Széll Kálmán-sátor lesz az állandó helyszíne az 5 napos rendezvény alatt a manapság nem kevésbé konfliktusos témáknak, valójában a miniszterelnök szombati beszéde tartalmazhat leginkább izgalmakat.
Főleg azért is, mert a kormányfő tavaly egy mainál sokkal nehezebb környezetben értékelte a folyamatokat: hiába csökkent az infláció, még mindig két számjegyű tartományban volt, és a növekedés sem nézett ki túl fényesen, főleg, hogy már egy évet töltött a gazdaság a technikai recesszióban. A magyar gazdaság éppen kikecmergett az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságából, miközben a külső fenyegetés és a vámháborúk képe már felsejlett.
Azóta szinte minden területen javultak a gazdaság pozíciói, nemcsak az inflációs kérdés rendeződött, vagy az egyensúlyi mutatók álltak helyre, hanem a növekedés is újraindult, tehát az alapok úgy-ahogy megvannak ahhoz, hogy folytatódjon a gazdasági felzárkózás.
A felzárkózással az a célja a regnáló kabinetnek, hogy 2030-ra Magyarország az unió egyik legélhetőbb országa legyen, érje el az EU fejlettségének 90 százalékát. Egy tényező azonban még mindig van, amely továbbra is beárnyékolja a kilátásainkat, és korántsem könnyíti meg a helyzetünket: a kereskedelmi konfliktusok és a háborúk még mindig a nyakunkon vannak, az orosz–ukrán háború már több mint két és fél éve.
Nekünk világpiac kell, világkereskedelem, nem pedig egy bezárkózó Európai Unió
– fogalmazott pont egy évvel ezelőtt Orbán Viktor, aki egyáltalán nem nem lőtt mellé a kijelentésével, az unió éppen júliusban lépett be a kereskedelmi háborúk előszobájába az ideiglenesen kivetett vámokkal. A miniszterelnök számtalanszor elmondta az elmúlt években, Magyarországnak nem áll érdekében egy ilyen konfliktus, tízmilliós országként állandóan a gazdasági kapcsolatokat kell keresnünk szerte a nagyvilágban. A méretgazdasági előnyöket ugyanis csak így tudjuk kihasználni, és kizárólag ez biztosítja a jövedelmi színvonal emelését.
A kormányfő visszautalt arra is, hogy 2010-ben még az volt tervük, hogy olyan gazdaság legyen 2030-ra, amely kiszolgálja Magyarországot. Szerinte céljainkkal időarányosan jól állunk, a magyar gazdaság összteljesítménye tizenhárom év alatt megháromszorozódott.
Kijelölte azt a célt is, hogy 2030-ra 160 ezermilliárd forintra kell nőnie a magyar GDP-nek.
Arról is beszélt a kormányfő, hogy a magyar gazdaság exportját 2023-ig megduplázták, és az energiaimport-függőséget is terv szerint tudták csökkenteni. Ennek jegyében tűzték ki célul, hogy a villamosenergia-importunk 2030-ra nulla legyen, ezért kell Paks II.-nek és a több erőműnek megépülnie, amire összesen 11,5 ezermilliárd forintot fordít a kormány.
A kormányfő azt ígérte, hogy a mostani Tusványoson már nemcsak 2030-ig, hanem 2040-ig fog víziót adni. A kormányfő várhatóan Donald Trumpról, az unió előtt álló legnagyobb gazdasági kihívásokról és a békemissziójáról is fog beszélni a hagyományosan szombati eseményen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.