A Világgazdaság még április végén írta meg, hogy kihirdették a győztest, és kiderült, ki építheti meg az új Duna-hidat Mohácsnál.
Nagy horderejű beruházásról van szó. Egyrészt ez lehet a 21. Duna-híd Magyarországon, másrészt ez lesz minden idők legnagyobb összegű hídépítése. Most már szabad kijelentőmódban beszélni róla, ugyanis a projekt megvalósulása mérföldkőhöz ért.
A legfrissebb európai közbeszerzési lapszámban ugyanis megjelent a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat tájékoztatódokumentuma az eljárás eredményéről. Ebből pedig kiderült, hogy
június 21-én megkötötték a szerződést.
Ez alapján tehát úgy néz ki, hogy immáron rendelkezésre áll a szükséges forrás a kivitelezéshez. Ez annyiban nem meglepetés, hogy a 20. Duna-híd, a Paksot Kalocsával összekötő Tomori Pál híd június eleji avatásán Orbán Viktor megüzente a hídépítőknek: lehet tovább délre menni a Dunán, felkészül Mohács, a következő híd ott fog megépülni.
A szerződés aláírása abszolút ezt erősíti. A nyertest még április 23-án választották ki, a szerződés odaítélése pedig keretmegállapodáson belül történik. A vevő az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). A nyílt, uniós közbeszerzési eljárásban három ajánlat érkezett be,
A legolcsóbb ajánlat nyert, a Duna Aszfalté. A tiszakécskei építőipari óriás tartalékkeret nélkül nettó 294,96 milliárd forintért (az odaítélt összes szerződés értéke) vállalja az új mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó feladatok kivitelezését, miközben a Strabag nettó 309,96 milliárd forintos (ez 15 milliárd forinttal több), a Swietelsky pedig nettó 316,028 milliárd forintos (ez több mint 21 milliárd forinttal több) árat adott, ugyancsak tartalékkeret nélkül.
A nettó 294,96 milliárdos összeg egyébként kedvezőbb a várakozásokhoz képest. Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben még úgy becsülte, hogy 300-320 milliárd forintból épül majd meg az új Duna-híd. Pontosabban ennél sokkal többről van szó.
Ahogyan azt már említettük, nem csupán egy új Duna-híd megépítéséről van szó, hanem a hozzá kapcsolódó úthálózatról is. Vagyis amikor a beruházás költségét vizsgáljuk, ezt vastagon figyelembe kell venni. A közbeszerzésben pontosan fogalmaznak: az ÉKM a mohácsi Duna-híd és a csatlakozó, az 51 sz. másodrendű főút és az M6 autópálya közötti úthálózat kivitelezési feladatainak megvalósítását rendelte meg, amit három különálló, de párhuzamosan futó szakaszra bontottak.
És még ez sem minden, ugyanis a megvalósítás során beavatkozás történik a körforgalmakhoz csatlakozó országos és önkormányzati utakon. Kerékpárutak építésére, közművek kiváltására és építésére, illetve párhuzamos mezőgazdasági út építésére is sor kerül. Az ÉKM ki is emelte, hogy az építési beruházás oszthatatlan szolgáltatásnak minősül.
A mohácsi, tehát Mohács két (Mohács és Újmohács), a Duna által elvágott részét összekötő híd megépítése több évtizede napirenden van. A megvalósulásának az adta meg a végső lökést, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2023 februárjában az évértékelőjén a támogatásáról biztosította a beruházást az ukrán háború és az elszabaduló infláció tépázta nehéz gazdasági helyzet ellenére. „Marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit mindjárt befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük” – fogalmazott akkor.
Idestova harminc éve tervezik, hogy egyszer majd híd vezessen át Mohácsnál a Dunán. Itt komppal lehet csak átkelni, sokszor viszontagságos körülmények között, ahogyan azt Pávkovics Gábor, Mohács polgármesterének bejegyzése is tanúsítja.
Ahogy arra korábban a Világgazdaság már rámutatott, az új híd nemcsak a helyi lakosság mindennapjait tenné könnyebbé, hanem az országos úthálózatban is kiemelt jelentőségű lenne: kapcsolatot teremt az 51. számú főút és az M6-os autópálya között. A távlati célok között is fontos szerepet játszik, hiszen a déli országos közúti gyorsforgalmi gyűrű bekapcsolódó elemeként is funkcionálhat. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy
összekötné a sugárirányú gyorsforgalmi infrastruktúra-elemeket, valamint a déli határ mentén elhelyezkedő városok (Pécs, Mohács, Baja, Szeged) ipari súlypontjait.
Arról nem is beszélve, hogy a déli-délkeleti szomszédos országokból érkező teherforgalmak számára is átkelést biztosítana a folyón. Ennek a számottevő kamionos forgalomnak így nem szükséges a megközelítőleg 30 kilométerrel északra, egyébként belterületen elhelyezkedő bajai hídon áthajtania.
Jó hangsúlyozni, hogy nem csupán a hídról van szó, hanem az ezzel összefüggő úthálózatról is, ezenfelül még egy kikötőfejlesztés is napirenden van. Ha mindez valóban létrejön, megnyílhat az út ahhoz, hogy Mohács meghatározó logisztikai bázissá váljon.
A kivitelezés a tervek szerint még 2024-ben elindul. A szerződéskötéstől számítva 50 hónap áll rendelkezésre az új mohácsi Duna-híd megépítésére. Ez alapján számítva 2028 ősz közepére-végére adhatják át a forgalomnak. Azonban a hídszerkezet már 2026-ra elkészülhet. Ez azért is lenne fontos, mert abban az évben csúcsosodik ki a Mohács 500 program.
A mohácsi csata 400. évfordulóját beárnyékolta az első világháború végkimenetele. A trianoni békeszerződés megnehezítette a megemlékezést. Ezzel ellentétben 2026-ban, száz évvel később már méltó eseménysorozattal készül a kormányzat.
Hargitai János miniszteri biztos néhány hónapja adott podcastinterjút a Világgazdaságnak, amelyben arról is beszélt, hogy gőzerővel zajlik a mohácsi csata 500. évfordulójára való megemlékezés szervezése. Ennek keretén belül egyfelől több milliárd forintos kulturális és területfejlesztési beruházások valósulnak meg, de másfelől része a mohácsi Duna-híd, kibővítik az országhatárig az M6-os autópályát, és egy új múzeum is születik, amely emléket állít a mohácsi vésznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.