Mi az a versenyképességi csomag, amelyről Orbán Viktor beszél, és miért fontos?

Új fejezetet nyithat az európai gazdaságban az a versenyképességi csomag, amelyet a november 8-i tanácsi ülésen tervez előterjeszteni a soros magyar elnökség – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő szerint a magyar elnökség kiemelt központi témája az unió versenyképessége, amely az elmúlt időben, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta csorbát szenvedett, erről pedig a bizottságnak pecsétje van. Ezzel az Enrico Letta, olasz politikus által készült dokumentumra utalt, amelyben az exminiszterelnök súlyos hiányosságokat tárt fel a közös piac működésében. 

Orbán Viktor szerint az alapvető probléma, hogy a versenyképesség hiánya miatt megdrágult a termelés, ami végeredményben negatívan befolyásolja az emberek jólétét. Ezért nyitna új fejezetet az a versenyképességi csomag, amelyet a magyar elnökség piroritásként kezel. De miről is szól a program?

Tizenegy pontos akcióterv, központban az elektromos átállással

Múlt hét kedden, július 9-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg a Versenyképességi Tanács a magyar elnökség alatti első ülését, amelynek központi témája az elektromos autózásra való 2035-ös átállás felgyorsítása volt. 

Ma nagyságrendileg 8000-9000 milliárd forint értékű beruházás zajlik az országban, szinte kivétel nélkül az elektromos átálláshoz kapcsolódóan, tehát egyáltalán nem mindegy a magyar gazdaság szempontjából sem, hogy az e-autószektor mikor áll helyre. Márpedig az autóipar nincsen jó formában, több évtizede nem látott válság gyötri, amiben a sorozatos rossz döntések mellett az orosz–ukrán háború miatt megdráguló termelés is érdemi szerepet játszik.

Mivel az autógyártást érintő kihívás sokrétű, ezért a Nagy Márton által bemutatott javaslatcsomag is komplex, összesen 11 pontban foglalja össze a legfontosabb tennivalókat:

1. Az első és legfontosabb kérdés a töltő-infrastruktúra fejlesztése: 50 kilométerenként létre kell hozni töltőállomásokat, a hálózatot le kell rakni.
2. Az üzemanyagtöltő állomások 80 százalékán biztosítani kell az elektromos töltőegységet.
3. Uniós szintű támogatási programra van szükség, amelyből a nyilvános és háztartási töltőállomások létrehozását kell segíteni.
4. A villamosenergia-hálózat fejlesztése mellett egyszerűsíteni kell az engedélyezési eljárásokat.
5. Az állami támogatás szabályozásának enyhítése szükséges a kutatás-fejlesztés, az ipari megvalósítás, valamint a szén-dioxid-semleges járművek gyártása és ellátási láncának támogatása.
6. A kereslet növelésére az unió polgárainak 4500 eurós, tisztán elektromos járművek vásárlására fordítható támogatást kell biztosítani.
7. Használt elektromos járművek vásárlását és lízingelését a használtautó-piacon egyedi támogatások bevezetésével kell ösztönözni.
8. Flottafelújítási rendszer bevezetése a vállalatok számára.
9. Az akkumulátorok vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológiasemleges eljárások előmozdítása.
10. Használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása.
11. A logisztika és szállítmányozás fenntarthatóbbá tétele: a vasúti közlekedés előtérbe helyezése mellett a közúti szállítási megoldásokat a többéves pénzügyi keret (MFF) segítségével szén-dioxid-semlegessé kell tenni.

Először a keresletet kellene helyreállítani

A javaslatcsomag fontos sarokköve a kereslet helyreállítása, Európában ugyanis még mindig az állami támogatások hiánya a legnagyobb probléma, enélkül a szektor biztosan nem talál magára. Németországban a támogatások kivezetése után gyakorlatilag összeomlottak az e-autó-eladások. 

A tárcavezető nem osztott meg több részletet, de jelezte, hogy tudomása van arról, hogy a német kormány újra valamilyen támogatási formában gondolkodik. 

Mindez azonban nem olcsó mulatság, a minisztérium által felvázolt program százmilliárd euróba kerülne az európai adófizetőknek. Bár ez még mindig jócskán elmarad az amerikai inflációellenes törvény (IRA) közel 400 milliárd dolláros összegétől.