A gyenge termés miatt drágul a magyarok egyik kedvenc gyümölcse

Az idei almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát, hiszen 330 ezer tonna (plusz-mínusz 10 százalék) szüretelhető mennyiség várható – közölte előrejelzését a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. Ezzel Magyarországon is az elmúlt tíz év második leggyengébb termése várható a 2022-es 280 ezer és a 2020-as 398 ezer tonna után. Sok függ azonban még az időjárástól, így a ténylegesen betakarítható mennyiséget az fogja meghatározni. Erre annál is érdemesebb tekintettel lenni, mert a korábbi FruitVeB-prognózisokhoz képest öt évből három-négyben a szezon elején prognosztizáltnál kevesebb termett. Így most jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, de rossz esetben nem fogja elérni a 300 ezer tonnát sem.

Az étkezési alma termése kismértékben marad el a tavalyi szinttől, az ideiből várhatóan mintegy 90-100 ezer tonna lehet a piacra kerülő mennyiség. Az ipari alma terméscsökkenésének mértéke viszont jóval nagyobb, 230-240 ezer tonna ipari almára számítanak. 

Idén minden kultúrában jóval korábbi az érés az almánál: az öntözött, jéghálós ültetvények mintegy két héttel, az öntözetlen, főleg ipari célúak pedig körülbelül három héttel járnak előrébb. 

Bezavart az időjárás

A FruitVeB szerint az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza. Részben szerepet játszik a tavalyi relatíve jó termés, ami miatt a fák leterheltebbek voltak, ez pedig a kevésbé jó kondíciójú ültetvényeken idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza. Ezenkívül az is tetemes terméskiesést okozott, hogy az időjárási károk szinte mindegyike hatással volt az almaültetvényekre:

• A március–április aszályos volt.  
• Ugyanebben az időszakban több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések.
• A virágzás után hűvösebb, csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre. 
• Május és június első fele csapadékos volt, ami kedvezett a varasodásnak, így a termés egy része étkezési helyett csak ipari minőségű lett.
• Május–júniusban az átlagosnál sokkal nagyobb területen és intenzitással érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket.
• Júniustól gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, erős aszállyal és UV-sugárzással, ezek pedig az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon nagyon erős napégési károkat okozhatnak.
• Idén korán beindult egy erősebb mértékű terméshullás. 

Ezek a növényvédelmi és időjárási problémák részben a termésmennyiséget csökkentik, vagy az alma minőségi besorolását rontják. A FruitVeB szerint ha 10-20 ezer tonna további almamennyiség az étkezésiből az ipari szegmensbe kerül, az számottevő kiesés az étkezési piacunkból, ám nem növeli döntő mértékben az iparialma-árualapot.

A magyarországi étkezésialma-fogyasztás 110 ezer tonnára becsülhető, így a várt 90-100 ezer tonna terméssel mintegy 10-20 ezer tonna hiányzik a belföldi kereslet kielégítéséhez. Ezt importból pótolhatja a piac, de a behozatalra valószínűleg szezon végén, a jövő tavaszi időszakban kerülhet sor. Az is valószínűsíthető, hogy 

A hazai iparialma-szegmensben sokkal nagyobb a hiány mértéke: a hozzávetőlegesen 400 ezer tonna feldolgozókapacitásunk mindössze 55-60 százalékára van elegendő nyersanyag – ami persze csak akkor igaz, ha egyetlen tonna ipari almát sem fogunk exportálni, ami ebben az évben szinte kizárt.

Sokaknak kell a magyar alma

A lengyelek, az osztrákok és a csehek intenzív érdeklődést mutatnak a magyar étkezési almára, ami felfelé húzhatja az árakat. Ha a hazai TÉSZ-ek és kereskedők nem tudják a lépést tartani a külföldi árakkal, nagy az esély arra, hogy jelentős mennyiségű étkezési almát kivisznek az országból. Ausztriában és Csehországban mintegy 200 ezer tonna alma hiányzik a piacról, ami a magyar étkezésialma-termés duplája, a lengyel kereslet pedig nagyságrendekkel nagyobb, mint a teljes hazai almatermés. 

A FruitVeBhez érkező információk szerint az iparialma-piacon is élénk lengyel és osztrák érdeklődés van a magyar termés iránt. Nagy kérdés lesz, hogy mekkora mennyiséget és milyen áron akarnak kivinni az országból, és a meggyhez hasonlóan bekövetkezik-e olyan állapot, hogy a szezonnyitó árakat hétről hétre rohamosan húzzák felfelé az intenzív kereslet miatt. 

További kedvezőtlen meglepetéseket okozhat, hogy a meleg időjárás okán szokatlanul felgyorsultak az érési folyamatok. 

Ez az étkezési alma mennyiségét jelentős mértékben csökkentheti, ahogyan a korai érés is, ami az étkezési alma tárolhatóságára hathat kedvezőtlenül. 

Mindezek miatt a sűrítménycélú léalmában augusztus 20. után kilogrammonként 80 forint fölötti szezonnyitó árakat vár a FruitVeB, de hogy hol lehet a léalmaárak „teteje”, illetve hogyan alakulnak a szezonátlagárak, abban nem tudnak állást foglalni. A WAPA/Prognosfruit konferencián kilónként 0,23–0,25 eurós léalmaárakat prognosztizáltak, ami jelenlegi árfolyamon 90–98 forint.

Az étkezési alma esetében is egyértelmű és jelentős áremelkedést várnak az előző szezonhoz képest. A tavalyi – fajtától függő – nettó 120–150 forintos kilónkénti termelői (kerti) árak 25–35 százalékos emelkedést, a nagykereskedelmi (áruházlánci beszállítási) árakban pedig 15–25 százalékos növekedést valószínűsítenek. 

és a szakmai szervezet szerint az előző szezon 350–400 forintos kilónkénti akciós áraival ellentétben 100 forinttal magasabb szinten sem tudnak promóciózni.

Ha ez vagy az ehhez hasonló mértékű áremelkedés nem megy végbe az étkezési alma belföldi piacán, akkor nagyon erős a veszély, hogy az étkezésialma-szegmensben már most nagyon intenzíven jelen lévő osztrák, lengyel és cseh kereslet jelentős tételeket húz ki Magyarországról, és nem marad elegendő alma a hazai piac ellátására.