késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Aszály: napról napra nő a károsodott terület
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén augusztus 26-áig a termelők országosan kevéssel több mint 300 ezer hektár földterületre jelentettek aszálykárt. A legnagyobb vesztes a kukorica és a napraforgó – az eddig aszálykárt jelentett területek 80 százalékát e két kultúra foglalja el – amit a lucerna és a szójabab követ. Míg az ország északi, észak-nyugati részén az előző héthez képest enyhült, az Alföld és a Dél-Dunántúl nagy részén fokozódott a csapadékhiány, és emiatt drasztikusan nőtt az aszálykár bejelentések száma, illetve a kárjelentett terület nagysága is. A keddi csapadék ezen a helyzeten nem változtat, a fellelhető csapadéktérképek szerint az eső az ország középső részére korlátozódott.
Mivel a gazdák a vonatkozó jogszabály alapján szeptember 30-áig jelenthetik be aszálykáraikat, a végleges érintett terület mértéke csak ezt követően válik ismertté. A vármegyei kormányhivatalok illetékesei a kárbejelentésekkel párhuzamosan végzik a mezőgazdasági káresemény igazolását, illetve a káresemény következtében elszenvedett, várható hozamcsökkenés megállapítását.
Az elmúlt éveket vizsgálva
- 2023-ban 20 ezer,
- 2022-ben 1,43 millió,
- 2021-ben 360 ezer,
- 2020-ban 320 ezer,
- 2019-ben pedig 160 ezer hektárra jelentettek aszálykárt.
Az aszálykárok 80 százaléka tavaly a kukoricát, napraforgót és a lucernát érintette, míg az évszázados szárazsággal sújtott 2022-ben az aszálykárt jelentett terület 96,6 százalékán kukorica, napraforgó és őszi búza károsodott. Az előző három évben az őszi búza mindig érintett volt, míg a kukorica 2020-ban „megúszta” az aszályt – derül ki az Agrárminisztérium a Világgazdaságnak megküldött adataiból.
Néha nem az aszály a legnagyobb ellenség
Tavaly a károk kisebb részét okozta a szárazság, hiszen a 20 ezer hektár aszálykár mellett további 77,5 ezer hektár egyéb kárt is jelentettek a gazdálkodók. Egy évvel korábban a teljes, kárt szenvedett 1,48 millió hektárból 1,43 millió az aszály miatt károsodott, 2021-ben 460,8 ezerből 360 ezer, 2020-ban 517,1 ezer hektárból 320 ezer, míg 2019-ben 296,2 ezer hektárból 160 ezer lett az aszály áldozata.
A jelenlegi adatok alapján megkockáztatható, hogy az idei lehet az elmúlt öt év második legnagyobb aszálykára a mezőgazdaságban. (Augusztus elején még 75 ezer hektár volt az aszálykárra bejelentett terület nagysága.)
Klímaváltozás: így pusztít az aszály Magyarországon – sokkoló fotók
Magyarország bővelkedik vízben, azonban vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy az országban nincs lefolyástalan terület. A klímaváltozás és az aszály nyoma világosan látszik a természetben.
A kárenyhítő juttatás kiszámításáról az AM közölte, hogy annak alapját nem kizárólag a károsodott terület képezi. A káresemény bejelentésének főszabálya, hogy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos rendeletnek megfelelően a mezőgazdasági termelő a káreseményt és a várható hozamcsökkenés mértékét a káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül jelentse be. Aszály esetén a bekövetkezést követő 15 napos határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás első alkalommal észlelhető.
Fontos, hogy a gazdálkodók a kárbejelentés során a valósághoz minél közelebbi hozamcsökkenési adatokat adjanak meg. A kormányhivatal a bejelentés alapján a káresemény bekövetkeztét ellenőrzi, és a káreseményt abban az esetben igazolja, ha az időjárási esemény miatti várható hozamcsökkenés legalább 30 százalékot eléri.
A mennyiség és az érték is számít
A pozitív kormányhivatali határozat azonban önmagában még nem jogosítja fel a termelőt kárenyhítő juttatásra – hívta fel a figyelmet az AM. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására ugyanis azok a termelők a jogosultak, akiknek a kormányhivatal a hozamcsökkenést leigazolta. Az igazolt mezőgazdasági káresemény esetén a gazdálkodó november 2-tól november 30-ig kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújthat be elektronikusan a Magyar Államkincstár felületén. Fontos szem előtt tartani, hogy a károsodott növénykultúra 30 százalékot meghaladó terméskiesése és a 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenése együttesen jogosíthatja fel a termelőt kárenyhítő juttatásra. Utóbbi mértéke a hozamérték-csökkenés maximum 80 százaléka, megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig ennek fele, azaz maximum 40 százaléka.
Az aszálykárok után kifizetett összeg
- 2023-ban 800 millió,
- 2022-ben 49,73 milliárd,
- 2021-ben 8,86 milliárd,
- 2020-ban 7,49 milliárd,
- 2019-ben 6,87 milliárd forint volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.