Költségvetés 2025: késő ősszel nyújtja be a kormány a tervezetet – a hiánycélt konzerválják
Zajlik a jövő évi költségvetés technikai tervezése a Pénzügyminisztériumban, nincs változás az áprilisi kormányinfón bejelentett dátumhoz képest, azaz továbbra is azzal számolnak, hogy novemberben nyújtják be az előterjesztést – értesült a Világgazdaság. Ezzel a kormány szakított azzal a kilencéves gyakorlattal, hogy a következő év költségvetését már tavasszal elfogadják.
A Covid és a háborúk kiszámíthatatlanabbá tették a gazdasági környezetet, ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a kormány az év második felére halasztotta a döntést az államháztartásról. Az átütemezést összességében az elemzők pozitívan értékelték, hiszen javítja a tervezhetőséget, de egyvalami okozott némi fennakadást.
Pszichológiai érvek a háttérben
Indoklásként az is elhangzott a kormányinfón, hogy a kormány megvárja az amerikai elnökválasztás kimenetelét a sarokszámok kialakításával, ami november 5-ét jelent. Közvetlen összefüggés a magyar kiadások-bevételek és az amerikai elnök személye között ugyan nincs, de az ország nemzetközi megítélése és mozgástere változhat annak függvényében, hogy a demokraták vagy a republikánusok győznek – ez állhatott a nem mindennapi érvelés mögött.
Van, aki azt feltételezi, hogy a békepárti nyilatkozatokat tevő Donald Trump megválasztásával azonnal teljesülne a növekedési ugrás legfontosabb feltétele: a pszichológiai fordulattal berobbannak a fogyasztói költések, amit egy bátrabban támogató költségvetés is segíthet.
A költségvetés főbb számai jövőre
A 2025-ös büdzsé kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón arról beszélt, hogy a növekedés jövőre 4,1 százalék lehet az idei 2,5 százalékot követően, továbbá az államháztartás hiányát 3,7 százalékra tervezik az idei 4,5 százalék után. Azóta kiderült, hogy a lakosság fogyasztása csak óvatosan indul be, a német motor pedig továbbra is fulladozik, ami miatt a 2024-es GDP-bővülés csak 2 százalék, pesszimistább előrejelzések szerint 1,5 százalék körül alakulhat.
A hiánycélokhoz azonban a kormány tartja magát,
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter épp kedden erősítette meg az elkötelezettségüket e tekintetben, de a legutóbbi államháztartási adatközlés alkalmával a Pénzügyminisztérium is kiállt a célszám mellett, amelynek növelése a túlzottdeficit-eljárás miatt sem lenne észszerű.
Az idei cél tartása nem volt sétagalopp
Ahhoz, hogy az idei hiánycél tartható legyen, a kormány 675 milliárd forint beruházás elhalasztásáról döntött, ennek részleteit a keretösszegek függvényében a tárcáknak kellett kidolgozniuk több száz projekt esetében. A deficit leszorítását célozta meg az a 400 milliárd forintos csomag is, amelynek révén a kormány a bankoktól, a biztosítóktól és az energetikai cégektől védelmi hozzájárulásként különadók formájában most augusztustól vár pluszbefizetéseket az államkasszába.
Augusztusig a hiánycél 61 százaléka teljesültA kormány idénre a 4,5 százalékos célnak megfelelően nagyjából 4000 milliárd forintosra tervezte a hiányt. A hetedik hónapban impozáns többletet produkált a költségvetés, a januártól júliusig tartó időszakban pedig összességében az egész évre tervezett deficit bő 61 százaléka jött össze, miután az államháztartás központi alrendszere az időintervallum alatt 2444 milliárd forint mínusszal zárt. |
Egyelőre nem született döntés arról, hogy a kormány jövőre visszatér-e költségvetés tervezésében a tavaszi menetrendhez. A halasztásnak köszönhetően mindenesetre tavalyhoz képest kevesebb módosítóra lesz várhatóan szükség a törvénytervezetet illetően. Novemberre átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy miként alakulnak az idei bevételek, kamatkiadások, az inflációhoz kötött kiadások, a nyugdíjellátások. Nem utolsósorban pedig kirajzolódik valamiféle irány az ország közelében dúló háború további eszkalálódása vagy a konfliktus megoldásának irányába, ami szintén tervezhetőbbé teszi a pénzügyeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.