Lázadnak a magyar méhészek, keserű a kínai méz

A legnagyobb problémát az Európát dömpingszerűen elárasztó kínai méz jelenti, amelynek nyomott ára miatt nagyon nehezen eladható a jó minőségű magyar méz – írja a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület hétvégi rendezvényéről a Zaol.hu. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, és Mészáros János, a kaposvári Zselici Méhész Egyesület elnöke beszédükben kiemelték, hogy a kínai termék valójában nem is tekinthető méznek, hiszen azt a rizs szárából állítják elő a Távol-Keleten. Bross Péter ezért az Agrárminisztériummal közösen, illetve néhány további országgal karöltve úgynevezett antidömping-eljárást kezdeményezett a kínai mézzel szemben az Európai Unióban.

Az idei év eddig felemás eredményt hozott – mondta a lapnak Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület elnöke. Az egyesület 235 tagja közel húszezer méhcsaládot kezel, ezzel a legnagyobb méhészszakmai szervezet Zalában. Tagjai közt hobbi- és professzionális méhészek egyaránt előfordulnak, míg a gondozott méhcsaládok száma öttől négyszázig terjed.

Az elnök elmondta, hogy a repce vetésterülete egyre csökken, idén ráadásul a repcevirágzás idején kéthetes hideg periódus következett be, ami egyáltalán nem kedvezett a méhészeknek. Az akác virágzása Zalában ugyan ezt ellensúlyozta azzal, hogy szintén a hideg miatt a szokásos két és fél hét kitolódott egy hónapra, de az eredmény így is csak elfogadható. 

Ha a méhészek tönkremennek, az egy másik problémát idéz elő, nem lesznek méhek, s ezáltal nem lesz, ami beporozza a növényeinket. A boltok polcain található élelmiszerek 70 százaléka méhes beporzással keletkezik.

Az egyesület ezért kiemelt feladatának tekinti a mézfogyasztás népszerűsítését, méhes napokat tartanak, az elmúlt év során pedig mintegy ötezer általános iskolás vagy óvodás gyermeket kínáltak meg mézzel, akik között voltak olyanok is, akik akkor kóstolták először.