Nagy Márton: A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás
A magyar gazdaság helyzetéről és a gazdaságpolitika irányvonaláról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a folyamatos válságok ellenére sem sérült a magyar gazdaság szövete, ám a növekedés beindulásához szükség van a békére is. A tárcavezető szerint azonban talán elmondható, hogy lezárult a válságkezlés időszaka, noha ezt addig nem lehet egyértelműen kijelenteni, amíg a szomszédunkban háború dúl.
Bár a várakozásoktól elmarad, így is a fogyasztás hajtja a magyar gazdaságot
Az Indexen megjelent nagyinterjúban Nagy Márton elmondta azt is, hogy idén 2 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése, ugyanis a tavalyi magas infláció után a lakosság óvatossága csak fokozatosan enyhül. Ennek ellenére idén a fogyasztás bővülése húzza a magyar gazdaságot, noha a megtakarítási ráta historikusan magasan, 15 százalékon áll.
Míg a beruházások és az export negatívan, addig a kiskereskedelmi forgalom, a turizmus és a szolgáltatások pozitívan hatnak a növekedésre.
Azt Nagy Márton is elismeri, hogy a megtakarítási rátát a magasabb jövedelműek húzzák fel, ám az átlag alatti jövedelműeknél sem látható a fogyasztás várt ütemű bővülése. A középréteg és az átlag alatti jövedelműek ugyanakkor mintha lakásvásárlásra költenék a pénzüket, amit az ingatlanpiaci adatok is alátámasztanak. Fontos tanulság tehát a döntéshozók számára, hogy a lakosságnak a lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása.
Azonban a reálbérek gyors emelkedése mellett még így is gyorsabb fogyasztásbővülést vártak az elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium is, ezért azt a miniszter is elismeri, hogy a fogyasztás kérdése egy puzzle. Ennek egyik tényezője a külföldi fogyasztás lehet, hiszen mind a külföldi webshopokban elköltött pénz, mind a külföldi utazásokon elköltött összeg jelentősen nőtt idén.
Németország és az elektromos autózás válsága is fékezi a magyar gazdaságot
A magyar gazdaság növekedésére mindemellett negatívan hat a külső környezet, különösen Németország és az európai elektromos autózás válsága. Nagy Márton többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy elképzelhetetlen, de máig nincs az elektromos autózást szabályozó európai uniós direktíva.
Az átállást a közös stratégia hiánya pedig lassítja, és az autógyártók is kezdenek elbizonytalanodni.
További problémát jelenthet, hogy míg a koronavírus-járvány után mind a jegybank, mind a költségvetés gázt adott, addig most erre nincs lehetőség. Az idei évre tervezett 4,5, jövőre 3,7 százalékos költségvetési hiány ugyan abszolút értelemben semleges, ám relatív értelemben restriktív a tavalyihoz képest, ráadásul magasak a kamatkiadások, melyek az idei évben tetőzhetnek.
Ezt tetézi a monetáris politika szigora is, mely 2,5 százalékos pozitív reálkamatot tart fent, és nincsenek most az NHP-hez vagy az NKP-hez hasonló finanszírozási programok sem.
Nincs strukturális probléma, cash-flow szemlélet kell
Arra a kritikára, hogy a költségvetés csak a lyukakat tömködni, a miniszter úgy reagált, hogy fontos azt is látni, hogy az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit, nem voltak tömeges elbocsátások, a foglalkoztatottság továbbra is magas.
A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta. A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni.
– fogalmazott Nagy Márton, aki szerint cash-flow szempontból kellett kezelni a 2022-es energiakiadási, tavalyi adóbevételi és idei kamatkiadási nehézségeket, miközben az alapvető adórendszerhez nem kellett hozzányúlni. A likviditás optimalizálásában az extraprofitadók mellett fontos szerepet játszik egyes beruházások eltolása is, ugyanakkor megőrizhető maradt a rezsivédelem vagy épp a 13. havi nyugdíj. A költségvetés mozgásterét szűkítik a maastrichti kritériumok is, amit bírált is Nagy Márton, mondván, azok
az EU versenyképességét gátolják, hiszen a versenyképességre, például a digitális és zöldátállásra költeni kell, ahogy azt Európával szemben az Egyesült Államok és Kína is teszi.
A monetáris politikáról szólva arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg küklópsz üzemmódban, csak az inflációra fókuszál, noha 2013-ban, amikor Matolcsy Györgyöt kinevezték a jegybank élére, azonnal hitelösztönző programot hirdetett. Nagy Márton szerint a mostani helyzet is hasonlít az akkorira, például most is 2-3 százalékos reálkamatok vannak, így megengedhető lenne egy célzott hitelösztönző program.
A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy a növekedésnek bevonónak kell lennie, a növekedésösztönzésnek célzottan a vidéket, a fiatalokat, a családokat kell támogatni, valamint a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat. A konkrét programokról ugyanakkor keveset árult el, az Orbán Viktor által már bejelentett, gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázását, valamint az otthonteremtéssel kapcsolatos adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátok mérséklését.
Beszélt arról is, hogy támogatni kell a vidéki fiatalok pályakezdését, a kkv-k számára pedig egy új, célzott és beruházástámogató rendszer építésére lenne szükség. A minimálbérről szólva pedig elmondta, hogy szeretnék az átlagbérhez közelíteni, a cél az, hogy a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.