Folytatódik a trend, egyre több fiatal él önálló lakásban
A magyar fiatalok 63 százaléka él önálló lakásban, háztartásban, amely az elmúlt évtized adatainak összehasonlításában kifejezetten magas arány – derült ki a K&H második negyedévben készült ifjúsági index felméréséből, amelyben egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit terveznek a maradék 37 százalékhoz tartozó 19–29 éves fiatalok.
A többség már önálló lakásban él
A K&H második negyedévben készült ifjúsági index felmérésének adatai szerint az egyik legfontosabb változás, hogy
a megkérdezett fiatalok 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már saját háztartásban él. Ez rekordszintet jelent a 2012 vége óta minden negyedévben megjelenő felmérés történetében, egyben emelkedés a korábbi időszakokhoz képest.
A mostani 63 százalékhoz hasonló eredményre 2023 első és harmadik negyedévében volt példa, akkor 62, illetve szintén 63 százalékos volt az önálló háztartásban élő fiatalok aránya. A komolyabb fordulat a 2020-as évek elején következett be, addig 50 százalék alatt volt az önálló lakásban élő fiatalok aránya, azt követően viszont stabilan 50 százalék feletti eredményt mértek.
A fiatal nők csaknem fele költözne mielőbb a mamahotelből
A vizsgálatból kiderült továbbá, hogy a jellemzően szülőkkel lakó fiatalok több mint 24 százaléka nagyon fontosnak tartja, hogy a lehető leghamarabb önálló életet kezdjen. Ez a szándék a nők esetén jóval határozottabb, mint a férfiaknál:
a nők 40 százaléka akar mielőbb elköltözni a mamahotelból, míg a férfiaknak csak 16 százaléka.
Ugyanakkor 61 százalékuk úgy gondolja, ráér később elköltözni a szülői házból. Nem jelentéktelen azok aránya sem (15 százalék, akik egyáltalán nem gondolkodnak az önállóvá váláson. Ez az arány a viszonylag idősebbek, a 26–29 évesek körében 31 százalék, míg a 19–25 évesek esetén – ők még közelebb vannak a tinédzserkori lázadó időszakukhoz – 11 százalék.
Közös lakás vagy albérlet?
A még szülőkkel élő, de már költözést tervező fiatalok 35 százaléka tartja önállóvá válása legjobb útjának a saját lakás vásárlását. Az albérletbe költözést 34 százalékuk, az összeköltözést partnerük lakásába 17 százalékuk, más családtagjuk lakásának igénybevételét 15 százalékuk látja járható útnak.
A felmérésben megszólaló fiatalok 26 százaléka tervezi lakóingatlan vásárlását három éven belül. Az aktív keresők 34 százaléka tervezi ezt, míg a diákoknak csak 26, az inaktívaknak mindössze 6 százaléka. Az elmúlt 12 év negyedéves felméréseit tükröző grafikon szerint lassan nő a lakásvásárlási szándék.
Van, aki önerőből, más a hitelből, és akad, aki vegyes konstrukcióban vásárolna ingatlant
A három éven belül lakásvásárlást tervező fiatalok 28 százaléka azt tervezi, hogy kizárólag saját pénzforrásból fizetné ki önálló lakása árát, ami kifejezetten magas arány.
- Főleg saját erőben a megkérdezettek 23 százaléka gondolkodik,
- fele-fele arányban saját erőt és hitelt 24 százalékuk kombinálna,
- míg nagyobb részben hitelt 25 százalékuk venne fel.
Könnyebb vagy nehezebb lakást venni?
A fiatalok 14 százaléka szerint inkább könnyebbek lettek a lakáshitel felvételének feltételei, míg 34 százalékuk szerint inkább nehezebbek. A hosszabb távú trend szerint manapság nehezebb az otthonvásárlását segítő kölcsönt felvenni, mint két-három éve. A 19–25 évesek 28 százaléka látja úgy, hogy romlottak a lehetőségek, ám a 26–29 éves korosztályban, akik vélhetően már tájékozottabbak a témában, már 44 százalék ez az arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.