Meglepetés után: még tovább roboghat a magyar szolgáltatások kivitele

Bár a szolgáltatások kereskedelme nagyságát tekintve kisebb jelentőségű, mint az áruké, az egyenlegben betöltött hatása mégis erős, így nem szabad elhanyagolni ennek az adatnak a figyelését sem – hívta fel a figyelmet kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Mint a KSH adataiból kiderült, a második negyedévben a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma kedvezően alakult, az export és az import is bővülni tudott, euróban számítva 5,5, illetve 4,9 százalékkal nőtt, így pedig az egyenleg egy év alatt 188 millió euróval, 2,9 milliárd euróra emelkedett. Míg 2023-ban a szolgáltatások egyenlege 3750 milliárd forintot tett ki a nemzeti számlák és így a fizetési mérleg rendszere szerint, addig az áruké csak 84 milliárdot. A kedvező szolgáltatás-külkereskedelmi adat tehát fontos a fizetési mérleg szempontjából, a pozitív egyenleget itt tehát érdemes megőrizni, illetve tovább növelni – nyomatékosított az elemző.

A jelentős pozitív egyenleghez hagyományosan a turizmus és a szállítás pozitív egyenlege járul hozzá, amelyek most 925, illetve 854 millió eurót tettek ki. Pozitív volt az üzleti szolgáltatások (511 millió euró) és a bérmunka (522 millió euró) egyenlege is. Az egyenleg minden szolgáltatástípus esetében kismértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

– állítja Regős.

Az egyes szolgáltatástípusok közül a bérmunka esetében meglepő adatokat látunk: az export 7,2 százalékkal növekedett, míg az import 36,3 százalékkal csökkent. A bérmunka alapvetően ipari tevékenység, így az export bővülése meglepő, az import jókora visszaesését magyarázhatja az alacsonyabb ipari aktivitás.

A turizmus esetében az export 10,4, az import 21 százalékkal nőtt. Az export bővülése itt nem volt meglepő, hiszen 

Az import megugrása mögött két tényező húzódik meg: a magyarok többet nyaraltak külföldön (ez sok esetben olcsóbb lehet), illetve többet jártak a környező országokba bevásárolni, hiszen ez szintén ezen a soron jelenik meg.

Az üzleti szolgáltatások exportja euróban számítva 4,4, míg importja 4,8 százalékkal bővült. Itt exportoldalon jelentősebb növekedés történt a számítástechnikai és információs szolgáltatásoknál (19,2 százalék), illetve a szellemi tulajdon használatáért kapott díjaknál (27,3 százalék), míg például a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásoknál és a távközlési szolgáltatásoknál nagyobb volt a visszaesés. Importoldalon a pénzügyi szolgáltatások 21,6, illetve a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak 15,3 százalékos bővülése emelendő ki.

Csekély mértékű a növekedés a szállítási szolgáltatásoknál: exportoldalon 3,3, importoldalon 2,7 százalék. Ennek magyarázata az alacsony ipari aktivitás lehetne – ha kevesebbet termelünk, illetve termelnek partnerországaink, a szállítás sem tud annyival bővülni. Itt ugyanakkor jócskán megnövekedett a közúti szállítás (exportoldalon 24, importoldalon pedig 29,7 százalékkal), míg a légi szállítás visszaesett mindkét forgalmi irányon (15,2, illetve 18,7 százalékkal), aminek lehet, hogy egy-két nagyobb cégnél kell keresni az okát.

Országcsoportos bontásban az látható, hogy importoldalon a legfontosabb partnerországok húzták a forgalmat, míg exportoldalon a tíz legfontosabb célország irányába a növekedés mértéke kisebb volt, mint a teljes, vagyis itt inkább diverzifikálódott a kivitel – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. 

Emellett a szolgáltatás-külkereskedelemben nem is jelenik meg a német gazdaság gyengélkedése, mind import-, mind exportoldalon számottevő, 10 százalék feletti bővülést regisztrált a KSH, sőt, a gyorsabb exportbővülésnek köszönhetően még a Németországgal szembeni többletünk is növekedett.