Veseátültetés: magyar kutatók segítségével juthatnak hamarabb új veséhez a súlyos betegek
A súlyos állapotú vesebetegek számára a dialízis csak átmeneti megoldás, valójában a veseátültetés az egyetlen és hosszú távú gyógyulási lehetőség. A transzplantációra korábban a szervük felhasználását még életükben engedélyező, elhunyt donorok segítségével volt leginkább lehetőség, ám mivel egyre nagyobb az igény a veseátültetésre, manapság már az élő donoros transzplantáció számít a leggyorsabb megoldásnak – írja közleményében a HUN-REN Központ.
Legtöbben a családban ajánlanak fel szervet
„Legtöbben a házastársuknak vagy a gyermeküknek, illetve a szüleiknek hajlandók felajánlani a páros szervükből egyet, ám hiába a közeli rokonság, a donorok és a betegek gyakran nem csereszabatosak egymással. Van, amikor a vércsoport nem megfelelő, vagy HLA- (Human Leukocyte Antigen) inkompatibilitás áll fenn. Az utóbbi állapotra példa, amikor a szülést követően az anyukák szervezetében olyan antitestek jelennek meg, amelyek növelik az új vese kilökődésének veszélyét, csökkentve annak esélyét, hogy a férj legyen a donor” – mondta a HUN-REN portál kérdésére Biró Péter, a HUN-REN KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoport vezetője, a díjazott cikk társszerzője. A vesecsereprogramok az ilyen jellegű összeférhetetlenségeket küszöbölik ki, hiszen a résztvevők gyakorlatilag „elcserélhetik egymással a donorjaikat”.
A veseátültetések többsége még ma is úgynevezett cadaver, azaz agyhalotti állapotban lévő donor segítségével történik, de országonként nagyon eltérő az arány. Spanyolországban például általában egy-két év alatt sikerül cadaver donort találni, Németországban ez olykor nyolc-kilenc évig is eltart. Magyarországon – több más európai országhoz hasonlóan – még nincs lehetőség többes vesecserére, csak párosra, és csak ugyanabban a transzplantációs központban, ám – mint Biró Péter hangsúlyozza – már készül egy megengedőbb, a hazai átültetések számának növekedését segítő szabályozás.
A körkörös vesecserék esetében gyakorlatilag egyszerre kell elvégezni a műtéteket, mert így lehet csak biztosítani, hogy minden olyan beteg, aki egy másik sorstársának „kölcsönözte” a donorját, maga is azonnal megkapja a létfontosságú szervet. Például egy hármas vesecserénél ugyanabban a kórházban egyszerre van jelen a három donor és a három beteg, plusz az őket műtő orvosok, személyzet. Az ilyen műtétek összehangolása komoly kihívás, ezért jelentenek nagy segítséget az altruisztikus, önkéntes donorok, az ő szervükkel ugyanis egy olyan csereláncolatot lehet elindítani, amelyben nem szükséges egyszerre végrehajtani a transzplantációt.
Az algoritmus megtalálja a legoptimálisabb cseremegoldásokat
A HUN-REN KRTK, az Óbudai Egyetem, a Glasgow University és az INESC TEC Porto kutatói két ütemben fejlesztették ki azt a (valójában két különböző) szoftvert és folyamatosan frissülő algoritmust, ami mintegy húsz különböző szempont (például a donorok kora, vércsoportja, testtömegindexe) alapján találja meg a legoptimálisabb cseremegoldásokat, s ad előrejelzést arról, hány évig működik majd megbízhatóan a beültetett vese. Ennek mikéntjéről szól az a tanulmány, amely elnyerte a spanyol operációkutatási társaság BBVA Foundation Awards 2024 elnevezésű díját.
„A cikkben egy újfajta megoldási lehetőséget elemeztünk elméletben és szimulációk segítségével is. Egy klasszikus játékelméleti koncepciót, a mag megoldást javasoljuk, aminek eredményeként a csereprogram résztvevői érdekeltté válnak minél jobb (azaz minél több beteggel kompatibilis) donort, sőt donorokat behozni a rendszerbe, mert így számukra csak és kizárólag javulhat a megoldás minősége, azaz hamarabb jutnak a szervezetükhöz a lehető legjobban passzoló veséhez” – foglalta össze a tanulmány lényegét Biró Péter.
Jó hír, hogy a KEPsoft szoftvert alkalmazva, az Országos Vérellátó Szolgálat szervezésében még az idén elindul a hazai vesecsereprogram. Először csak országon belül lesz lehetőség a párkeresésre, később a nemzetközi adatbázisok is csatlakozhatnak hazánk. A szoftver folyamatos fenntartása, fejlesztése érdekében egyébként a Glasgow-i Egyetem heteken belül megalapítja a KEPsoft Collaborative nevű nonprofit céget, amelynek további három alapító tagja a HUN—REN KRTK, az Óbudai Egyetem és az INESC TEC Porto lesz. Ez a négy intézmény vett ugyanis részt a fontos szoftver nyolc éve tartó fejlesztésében. A transzplantációs szervezetek éves tagdíjat fizetnek majd a rendszert fenntartásáért, így egy közösségi alapon működő, valós társadalmi haszonnal járó, példaértékű rendszert sikerült létrehozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.