késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lehet öröm is a sok eső: a mezőgazdaságnak jól jött a csapadék
Valamennyire megakasztotta a betakarítást az eső, ennek ellenére a növénytermesztők egyáltalán nem bánták, mert annyira nagy volt már a vízhiány a talaj felső egyméteres rétegében – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Az elmúlt napok csapadékát megelőző három hónapos aszály következtében több helyről több mint 100 milliméteres vízdeficitről számoltak be, de a MOSZ tanácsosa szerint ez néhol még a 200 millimétert is meghaladta. Az Időkép térképe szerint az országban az elmúlt hét napban a legkevesebb esőt kapó térségekben közelítette a 40, míg az esősebb tájegységeken meghaladta a 80 millimétert a lehullott csapadék mennyisége, de egy-két kisebb területen 100 milliméternél is többet mértek. A gazdálkodók eddig nem is számoltak be belvízzel elöntött mezőgazdasági területekről, ha esetleg valahol meg is áll a víz, egy-két napon belül eltűnik – mondta Csősz Tibor.
Amiatt sem okoz gondot a viszonylag sok eső, hogy a betakarításban – már a kalászosok aratásától kezdve – nagyjából egy hónappal jártak előrébb a normál évekre jellemzőhöz képest, így az is belefér, hogy megállnak a munkával három-négy napra. Az azonban többletköltséget jelent a gazdálkodóknak, hogy a kukoricaszemek kissé visszanedvesedhetnek, ezért a terményszárítást is be kell iktatni.
Aki még az eső előtt elvetette a repcét, annak különösen jól jött a csapadék, akik pedig későbbre tervezték ezt, azok legalább nedves talajba tehetik a vetőmagokat
– hozott fel még egy érvet amellett, hogy miért pozitív most az eső a gazdálkodóknak. Repcét egyébként a múlt hét elejéig mintegy ötvenezer hektáron vetettek, miközben 133 ezer hektáros tervezett vetésterületről számoltak be a gazdálkodók, ami azt jelzi, hogy folytatódik a területcsökkenés, tavalyhoz képest mintegy 50 ezer hektárral kevesebb lehet a repce vetésterülete.
A kukoricát idén nemcsak az aszály, hanem – a 2022-es, történelmi szárazsággal sújtott évhez hasonlóan – a toxinfertőzés is támadja, ennek mértékéről azonban egyelőre nem érkeztek információk az érdekképviselethez. Érdekes módon két-két dunántúli és alföldi vármegyéből is jelentettek fertőzést, onnan, ahol nagyobb mértékű volt az aszály. Békésből pedig azt az információt adták a gazdák, hogy ott jelent meg leginkább a fertőzés, ahol nem védekeztek időben a gyapottok-bagolylepke ellen, és a toxinnal járó gombafertőzés a kártevők által a növényeken ejtett „sebeken” keresztül tudott megtelepedni.
A búza- és kukoricapiacon egyelőre visszafogott keresletről számolnak be a gazdálkodók, azzal, hogy
a nagyon jó minőségű malmi búzát viszont nagyon keresik, akár százezer forintot is megadnak érte tonnánként.
Ám ebből nagyon kevés van, mert az idei búzatermés minősége gyengébb az általában megszokottnál. A malmi búza aránya csupán 20-25 százalék az összes termésen belül, és így szintén a szokásosnál kevesebb a kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkező, úgynevezett javító búza aránya. Az általánosan visszafogott keresletet pedig valószínűleg az okozza, hogy az olaszoknál az augusztus a leállásról szólt, a kereskedők is most rázódnak vissza a munkába, ezért a gabonapiacon most élénkülésre számítanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.