Kiterítették a lapokat Matolcsyék: brutális kárt okozhatott a magyar gazdaságnak az aszály
A nyár végén kialakuló aszály nemcsak a mezőgazdaság kilátásait, hanem a magyar gazdaság idei teljesítményét is jelentősen rontotta – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a szeptemberi inflációs jelentés ismertetésekor.
Elismerte, hogy a második negyedéves GDP-adat elmaradt a jegybank és az elemzői várakozásoktól. Egyrészt a mezőgazdaság és az aszály hatása van ebben, másrészt a külső konjunktúra, ami szintén visszafogja a növekedést.
Ezért idén 1 és 1,8 százalék közötti gazdasági növekedést remél a jegybank, ami majdnem a fele annak, amit három hónapja vártak. Balatoni szerint ugyanakkor folyamatosan gyorsulni fog a magyar gazdaság: 2025-től 2,7–3,7, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővülhet a GDP.
Úgy véli, fontos fundamentuma a magyar gazdaságnak, hogy a foglalkoztatás összességében még mindig csúcsközelben van. Emellett érdemi reálbér-emelkedés látható, és ennek lényeges eleme az infláció csökkenése.
Három százalék közelében lehet a fogyasztóiár-index szeptemberben
Szeptemberben 3,1 százalék lehet a pénzromlás mértéke, de Balatoni úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy fenntartható módon elértük az inflációs célunkat. A dezinflációs trend csak jövő év elején jelenhet meg, már egy jóval alacsonyabb, 4 százalék körüli maginflációs ütem mellett.
Nem változott az az üzenetünk, hogy 2025-ben fenntartható módon elérjük az inflációs célunkat
– mondta az MNB szakértője, kiemelve a tranzakciós illeték szerepét az áremelkedésekben. Jelezte, hogy 0,2 százalékpontot emeltek a 2025-ös inflációs előrejelzésükön, ami a tranzakciós illeték számlájára írható.
A GDP-t is lehúzza az aszály és az ipar
Érdemi aszály volt Balatoni szerint, amit alátámaszt egy új kutatás. Ez alapján az aszály
jelentősen rontja az idei növekedést: akár 0,4 és 0,9 százalékponttal csökkentheti a magyar gazdaság 2024-es teljesítményét.
Júliusban és augusztusban a középhőmérséklet meghaladta a 2022-es évben regisztrált értékeket is. Szeptember elejére a hazánkban aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt, aminél 2010 óta csak a 2012-es (983 ezer hektár) és 2022-es (1,43 millió hektár) extrém aszályos nyár után keletkezett nagyobb területen mezőgazdasági veszteség.
Az inflációs jelentés előrejelzésében a búza várható termésmennyisége 5 millió tonna körül alakulhatott idén. Ez az elmúlt tíz év átlagos búzatermésénél 6,2 százalékkal, a tavalyi évinél 15,5 százalékkal alacsonyabb, miközben a 2022-es aszályos évnél 15,2 százalékkal magasabb.
A másik legfontosabb gabonaféle, a kukoricatermés tavaly átlagon felüli terméshozam mellett kisebb vetésterületen 6,3 millió tonna volt, míg az idei termésmennyiség 5,1 millió tonna lehetett, ami az elmúlt évtized átlagához képest 32,5 százalékkal, míg a tavalyi évinél 18,7 százalékkal kisebb érték. A jelentés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy erős a bizonytalanság: a rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első felében mindössze 2,4 százalékos csökkenést mutatott az ágazat. A mezőgazdaság teljesítményének mérésében azonban a harmadik és negyedik negyedév adatai a meghatározók.
Az igazgató azt is kiemelte, hogy az ipari export lejtmenete továbbra sem csillapodik, ami összhangban van a nyugat-európai konjunktúrával: „Az ipari kilátások összességében romlottak az elmúlt negyedévhez képest” – mondta. A jegybankban úgy látják, az építőipar viszont túl lehet a mélyponton.
Hol a pénz?
A kiskereskedelmi forgalom alakulásával is foglalkoztak a jelentésben. Ebből az derült ki, hogy ha nem a kiskereskedelmi forgalmat vizsgálják, hanem a teljes fogyasztást, akkor valójában „nincs itt semmi látnivaló”.
A tartós termékek fogyasztása ugyanis 9 százalékkal bővült, tehát Balatoni szerint van dinamika a háztartások fogyasztásában.
Megnézték nemzetközi és régiós összevetésben is: ebből az rajzolódik ki, hogy nincs nagy különbség, nagyjából a lengyellel együtt növekedik a magyar fogyasztás. A fogyasztás az MNB szerint
- idén 3,4–4,0,
- 2025-ben 3,4–4,4,
- 2026-ban pedig 2,9–3,9 százalék
közötti ütemben bővülhet.
Historikus csúcson a foglalkoztatottság, hiába a gyenge konjunktúra
Balatoni András jelezte, a nagyon magas foglalkoztatási szint továbbra is fennmarad, ennek oka, hogy a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a demográfiai helyzet romlani fog a következő években.
Van egy általános munkaerőpiaci tartalékolás, a gyenge konjunkturális adatok ellenére azonban historikus csúcson van a foglalkoztatottság.
Foglalkoztak a munkaerőpiac feszességével is, amiből az derült ki, hogy a vállalatok ma már egyre kevésbé mondják azt, hogy a növekedésük korlátja a munkaerőhiány. Ami inkább megváltozott, hogy nincs annyi üres hely a magyar gazdaságban, ami a munkaerőpiaci kondíciók lazulását mutatja – szerinte ez vezet a bérindex lassulásához is. Azt viszont nehéz megmondani, hogy ez ciklikus vagy szerkezeti okokra vezethető vissza.
Pangó beruházások
A jelentés szerint az állami és vállalati beruházások várhatóan csökkennek idén, míg a lakosságiak emelkednek. Összességében a beruházások volumene a 2024-es évben 6,5 százalékkal mérséklődik, érdemben lassítva a gazdasági növekedést. A gyenge beruházási aktivitás leginkább az alacsony kapacitáskihasználtságnak, a gyenge külső keresletnek, a geopolitikai bizonytalanságoknak és a továbbra is magas árszinteknek köszönhető. A jegybank megállapítja,
az infláció hosszú árnyéka is a beruházások csökkenésének irányába mutat.
A vállalati szféra elmaradó beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. A következő években ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett, tetemes kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a kereslet visszatérésével élénkítik az exportot, így hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A beruházások változása várakozásuk szerint 2024-ben mínusz 7,2–mínusz 5,8, 2025-ben és 2026-ban 1,5–4,5 százalék között lehet.
Csökkent a kockázata annak, hogy nem érjük el az idei hiánycélt
Balatoni szerint a kormány által meghozott intézkedésekkel csökkent a kockázata annak, hogy nem érjük el a 4,5 százalékos hiánycélt, azt viszont hangsúlyozta, hogy továbbra is indokolt a kiadások feletti kontroll fenntartása. A költségvetés GDP-arányos hiánya az MNB szerint:
- 2024-ben 4,3–4,7 százalék,
- 2025-ben 3,2–4,2 százalék,
- 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között alakul.
Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. A következő években az állami kamatkiadások fokozatos csökkenésével párhuzamosan javul a költségvetés egyenlege. Ezzel együtt hangsúlyozza a jelentés, hogy az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok hiteles elérésére. Az előrejelzési horizonton élénkülő konjunktúra és a csökkenő költségvetési hiánypálya mellett a GDP-arányos államadósságráta a 2024-re előre jelzett 73,2 százalékról 2025-ben 72,3 százalékra, 2026-ban pedig 70,8 százalékra mérséklődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.