Itt a matek: kiderült, pontosan mennyi Magyarországnak járó uniós forrást nem kaptunk meg

„A magyar költségvetési pozíció az Európai Unióban úgy foglalható össze, hogy évente körülbelül másfél-két milliárd eurót fizetünk be, és körülbelül 6,5-7 milliárd eurót kapunk különböző jogcímeken. A nettó pozíciónk így évente nagyságrendileg plusz ötmilliárd euró. Ez az elmúlt években sem változott, sőt 2023-ban még jobb volt a nettó pozíciónk, mint 2022-ben és 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy a forrásokkal kapcsolatos viták ellenére stabil a nettó pozíciónk. A helyreállítási alapból Magyarország 10,5 milliárd euróra jogosult, amiből 6,5 milliárd euró a támogatás, 4 milliárd euró a hitel. A közös agrárpolitika keretein belül körülbelül 2 milliárd eurót kapunk évente” – mondta egy interjúban Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Uniós források: ebben a ciklusban 23 milliárd euróra van igényünk

A tárcavezető az Indexnek többek között arról beszélt, hogy nagy bevételi forrás a kohéziós politika, hétéves költségvetési ciklusokra leosztva. 

Hangsúlyozta: ami a tényleges kifizetési helyzetet illeti, az agrárforrások ütemezetten érkeznek, ezt a területet nem érinti a vita. A kohéziós forrásoknál bizonyos operatív programok egy hányadához való hozzáférését felfüggesztették, ám több mint a feléhez, 12,3 milliárd euróhoz így is hozzáférünk, és az időarányos lehívásokkal ütemezetten haladunk – tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy

Kiemelte: ez akár már idén év végén megtörténhet, de azon dolgoznak, hogy ne így legyen. „A helyreállítási alapból egyelőre csak előlegfizetésre vagyunk jogosultak, eddig 900 millió eurót kaptunk. Itt van egy tényleges korlát és időnyomás, az ebből finanszírozott beruházásokat 2026 augusztusig be kell fejezni, ennek hiányában elvesznek a források” – magyarázta Bóka.

Magyarország európai uniós tagságának nincs alternatívája

Az a várakozása, hogy ősztől a tárgyalások fonalát újra fel tudják venni. Nehezíti ugyanakkor a megbeszéléseket, hogy az Európai Bizottság stratégiai céljai nem világosak, ezért az általa megfogalmazott elvárások sem azok. „Az elvárások rendszeres időközönként változnak, mindig akkor, amikor a felek már közel kerülnek a megállapodáshoz. Az én hozzáállásom nem változott, konstruktívan, és a megállapodás céljával egyeztetek a bizottsággal. A feladatot nem egyedül végzem, a szaktárcák, többek között Navracsics Tibor is sokat segít a kapcsolatrendszerével és tapasztalatával” – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Kijelentette: a magyar kormányon belül nincsen beszélgetés arról, hogy hazánk jövőjét az Európai Unión belül vagy azon kívül kell elképzelni. A kormánynak az az egyértelmű álláspontja, amit minden fórumon elmondtak, hogy 

Szerinte ennek nagyon sok gyökere van: országunk például kulturálisan és történelmileg is Európához kötődik. „A mi helyünk Európában van, az Európai Unióban a helyünkön vagyunk. Ugyanez a helyzet identitásoldalról is, függetlenül attól, hogy a magyar eredetet hova vezetjük vissza, a modern magyar identitás az európai identitás. Az európaiság a modern magyar identitás szerves része” – mutatott rá. 

Bóka János az interjúban többek között arról is beszélt, hogy

• milyen a kapcsolata Orbán Viktorral,
• hogyan kötődik Gulyás Gergelyhez és Varga Judithoz,
• miért kritizálja a magyar kormány az Európai Uniót, és
• sikeres volt-e a kormányfő békemissziója.