késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Eldőlhetett a garantált bérminimum sorsa, amelyet már a kormány is megtartana
Noha hetekkel ezelőtt is úgy tűnt, hogy létrejöhet valamilyen közös álláspont a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) három oldalának részvevői között a garantált bérminimum megszüntetéséről, úgy tudjuk, ennek egyre csekélyebb a valószínűsége. Információink szerint a kormány is inkább megtartaná a jelenlegi struktúrát, ezt támasztja alá az diagram is, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán mutatott be a következő évek várható béremeléseiről. A tárcavezető prezentációjából az derült ki, hogy a kabinet egészen 2030-ig számol a garantált bérminimummal.
Nincsen egységes álláspont a munkavállalók között
Ráadásul úgy tűnik, hogy már a szakszervezetek álláspontja sem egységes a kérdésben.
Az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy a garantált bérminimumnak helye és szerepe van a rendszerben
– mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akit elmúlt kormányzati megnyilatkozásai kapcsán kérdeztünk.
Mint korábban megírtuk , már egy ideje pedzegetik a szakszervezetek a teljes bérstruktúra átalakítását, beleértve a szakmunkás-minimálbér kivezetését, idén azonban úgy tűnt, hogy valós akarat is van az ötlet mögött, ami elsősorban abból a felismerés fakadt, a kettős elemű bérrendszer is felelős azért, hogy a hazai minimálbér rendre hátul kullog a különböző uniós rangsorokban. Hiába magasabb 20 százalékkal és kapják háromszor többen a garantált bérminimumot, mégse jelenik meg a statisztikákban, így aztán előfordulhat, hogy a román minimálbér is a magyar elé kerül.
Ezt az álláspontot leghatározottabban a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a kezdetben a Liga Szakszervezetek képviselte. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok elnöke augusztus közepén azzal érvelt a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében, a Bruttóban, hogy a jelenlegi formájában biztosan nem egészséges a magyar bérstruktúra, amit a garantált bérminimum megszüntetésével és az ágazati párbeszéd rendszerének kiépítésével akár másfél éven belül kezelni lehetne. A helyzet annyiban kedvezett egy ilyen megoldásnak, hogy november 15-ig át kell ültetni a hazai gyakorlatba azokat a jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően 2027-re a kollektív szerződéses lefedettség elérheti Magyarországon a 80 százalékot. Azt azonban a munkavállalói oldal is elismeri, jelenleg ennek nincsenek meg a feltételei.
Mészáros Melinda hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, ha tarifamegállapodások az egyes ágazatokban középtávon átvennék a garantált bérminimum szerepét. De mindaddig, amíg jogszabály-módosítások nem teszik lehetővé, hogy szélesebb körben tudjanak kollektív megállapodásokat kötni, addig a garantált bérminimumnak van helye és szerepe a jelenlegi rendszerben.
Nem örültek a munkáltatók sem az ötletnek
De nemcsak a munkavállalói oldalt, a vállalkozókat osztotta meg a kérdés: míg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is támogathatónak vélt egy új rendszert, addig a ÁFEOSZ-Coop Szövetség sokkal inkább volt elutasító.
Ha rajtam múlik, biztosan nem fog megszűnni a garantált bérminimum, ez nem lehet cél
– jelentette ki nagyon egyértelműen még augusztus végén szintén a Bruttóban Zs. Szőke Zoltán elnök, aki már akkor úgy látta, hogy a kormány is letett már a megszüntetéséről. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság szempontjából sokkal fontosabb, mint a klasszikus minimálbér, mert azok kapják, akik szakmai végzettséggel rendelkeznek, így értékesebb munkát végeznek.
A minimálbérről többéves, a garantált bérminimumról egyéves megállapodás jöhet
Ugyanakkor a Liga vezetője szerint mivel 2027-re a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát, már mos fel lehet vázolni legalább hároméves pályát. A garantált bérminimum esetében annyival összetettebb a helyzet, hogy sokkal nagyobb kört, mintegy 750 ezer munkavállalót érint, ezért sokkal inkább függ a makrogazdasági folyamatoktól.
Így el tudja képzelni, hogy a minimálbérről most kötnek egy hároméves megállapodást, a garantált bérminimum mértékét pedig évente határoznák meg.
Arra a kérdésre, hogy reális-e a miniszter által felvázolt 10 százalékos bérpálya a következő években, azt mondta, ők is úgy számoltak, hogy ha 2027-re valóban el akarjuk érni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, akkor a közelében lehetünk a 400 ezer forintos, azaz ezereurós minimálbérnek. Viszont abban még nem állapodtak meg a munkáltatókkal, hogy minden évben egyforma mértékű lesz-e az emelés, vagy különböző arányú. Egy dolog biztos azonban, ahhoz, hogy el tudják érni ezt az értéket, minden évben legalább 10 százalékot meghaladó emelésre van szükség.
Meghívta Nagy Márton a hivatalába a szakszervezeteket és a munkaadókat
A kormány valószínűleg már tudja, hogy milyen lesz a bérpálya, ezt mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, miután a múlt héten több makroadatot is megkaptak a kormánytól, azt azonban rögtön hozzátette, hogy ezeket még nem hozhatják nyilvánosságra.
Jelezte, hogy október 22-én, kedden lesz egy informális egyeztetésük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, aki meghívta a szociális partnereket a hivatalába.
Ami a garantált bérminimum esetleges megszüntetését illeti, a Munkástanácsok elnöke szerint a felmérések azt mutatják, hogy az emberek nem örülnének neki. Csak abban az esetben van támogatottsága, ha helyette egy ágazati bértarifarendszer venné át a szerepét, aminek ugyan megvannak a kockázatai, de a gazdaság számára egy mainál szofisztikáltabb rendszer lenne, amelyet Nyugat-Európa számos országában alkalmaznak. Hangsúlyozta, hogy a Munkástanácsok kitart az álláspontja mellett, miszerint szakmailag is indokolt lenne az új rendszerre való áttérés.
Szűkülni fog az olló a minimálbér és a garantált bérminimum között
Mészáros Melinda elismerte, hogy a következő időszakban biztosan szűkülni fog az az olló a minimálbér és a garantált bérminimum között, ami a 2016-os bérmegállapodás között kifejezetten szélesre nyílt. Most egy kicsit ezt zárják fogják, de emlékeztetett rá, hogy amikor a garantált bérminimumot bevezették, akkor közel volt egymáshoz a két legkisebb kötelező bérelem, majd 2017-től az akkori 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos garantált bérminimum emelés hatására eltávolodtak egymástól.
A Nagy Márton által felvázolt pálya alapján most ez úgy változhat, hogy jövőre 12 százalékkal emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal. Ez esetben 2025. január elsejével:
- a kötelező legkisebb kötelező munkabér összege bruttó 298 816 forint,
- a szakmunkás-minimálbér bruttó 358 600 forint lehet.
Az előbbi nettója 198 713 forint, az utóbbié 238 469 forint. A miniszter által bemutatott modell szerint 2030-ra mindkét bérelem elérheti bruttó félmillió forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.