Ezzel a lépéssel betehetnek az online vásárlásnak

Hét vége előtti pánikrendelés, majd hétfői ilyen-olyan okok miatti csomagvisszaküldés – sokan megszokták az online vásárlás nyújtotta ingyenes visszaküldési kényelmet – kezdte cikkét a BBC annak kapcsán, hogy az online vásárlás negatív környezeti hatásai egyre több embert foglalkoztatnak. Pedig jellemzően abban a tudatban élt mindenki, hogy az online vásárlás fenntarthatóbb, mint a hagyományos bolti eladás.

Van ebben némi túlzás, bizonyos árufajtáknál nem is kicsi. Emlékezetes, hogy az online vásárlás hajnalán könyveket, CD-ket, DVD-ket értékesítettek a webáruházak, majd megjelentek a műszaki cikkek, a szórakoztatóelektronika, és aztán jött a gátszakadás, megjelentek az online eladott élelmiszerek, a lédig paradicsom és minden, ami eladható. A kiskereskedelem a hagyományos boltok mellé (szó szerint) elképesztő összegeket fordított az online áruházak logisztikai hátterének kialakítására, ami mára gyakorlatilag csak pénznyelő balansz, bár a járvány alatt jó szolgálatot tett. Az áruházak saját logisztikai hátterének fenntartása (autók karbantartása, fenntartása, cseréje, futárok fizetése, a webáruház informatikai háttere és fejlesztése, plusz járulékok és adó) sokkal nagyobb összeg, mint egy-egy bolt arányos fenntartási költsége. Ha ezt lebontja a cég, és kiszervezi, akkor az eladott termékeken levő profitja csökken (odaadja a futárszolgáltatónak), vagyis pont ugyanott tart, mintha önállóan végezné a logisztikát.

Fogyasztói magatartás

Ettől persze van relevanciája a webáruháznak, de egyre nagyobb kérdés, megfelelő kohézió-e a „fenntarthatóság, online vásárlás” fogalomköre – már ahogy sokan rákeresnek erre az interneten. Egy tanulmány szerint az online vásárlás 4,8-szer több csomagolási hulladékot termel, mint az offline vásárlás az áruk kiszállításából adódó kibocsátás mellett. Annak idején az online vásárlást nemcsak kényelmi, hanem fenntartható üzleti modellnek tekintették, a szolgáltatás hajnalán a fő üzleti szempont az volt, hogy a hagyományos bolt raktározási költségét vagy a kereskedelmi lánc nagykereskedelmi részét kihagyva a gyártótól a vásárló otthonába kerüljön a termék. Ma ez nem létezik, az iparág ugyanolyan láncolatot hozott létre, mint a hagyományos fizikai kiskereskedelem, B2C-t nyomokban tartalmaz. Ráadásul a fogyasztó is úgy tekint a webáruházra, mint fizikai boltra, és úgy is vásárol. Ha valami nem tetszik neki, vagy kicsi, vagy rosszul adta meg a paramétereket, akkor a terméket visszaküldi, élve a szabályok adta lehetőséggel. A probléma az, hogy a nagyon kis értékű termékeket is visszaküldik, nagy költséget generálva az eladónak. Az évekkel ezelőtti tudatosság elillant, a neten is az impulzusvásárlás lett a fő irányvonal.

Az Asos online kiskereskedő azonban „utat tör”, visszaküldési díjat vezet be a notorius visszaküldőkkel szemben. Ennek a technikája itthon is ismert, csak jellemzően a futárszolgáltatók alkalmazzák, például előfizetési formában. 

Az Asos új szabályai szerint a „rendszeresen” visszaküldő vásárlóknak 3,95 fontot vonnak le a visszatérítésből, a 40 fontnál kisebb értékű termék esetében. Azoknak, akiknek prémium-előfizetésük van (ez másnapi kézbesítést kínál), 15 font a termékértékhatár.

Online vásárlás és csomagolási hulladék

A brit statisztikai hivatal adatai szerint az Egyesült Királyságban évről évre nőtt az online vásárlás volumene, és 2020–2021-ben érte el a csúcsot. Az online értékesítés jelenleg a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékát teszi ki. Magyarországon ez 9–10 százalék között mozog, a járvány alatt 11 százalék fölé kúszott. Az Egyesült nemzetek környezetvédelmi programja (UNEP) szerint a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy a divatágazat a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 2–8 százalékáért felelős.

2022-ben egy dél-koreai kutatás megállapította: az online vásárlás a globális csomagolásihulladék-kibocsátás körülbelül 60 százalékát teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy ha egy fogyasztó a megrendelt termékhez minél gyorsabban szeretne hozzájutni (felárat fizet), az annál inkább növeli a termék ökológiai lábnyomát. Tehát az olyan egyszerű dolgok, mint a másnapi kézbesítés hiánya, csökkenthetik az online eladások szén-dioxid-kibocsátását. Kérdés persze, hogy így vonzó marad-e a webáruház.

Elriasztja az embereket a visszaküldésért fizetendő díj?

Beszédes adat, hogy az online értékesítés a Covid-járvány óta nemigen növekszik, természetesen vannak felívelő csillagok, mint a Temu vagy a Shein, de azok is a meglevő piacba harapnak bele, nem bővitik érdemben az ágazatot. A brit kutatások szerint az előfizetések, a csomagátvevő pontok, a visszaküldési díjak és maguk a kiszállítási díjak is elriasztják a fogyasztókat az online vásárlástól, ráadásul a hagyományos boltok is képesek nagyjából ugyanazokra az árszintekre, mint a webes kiskereskedők. Magyarán az online vásárlás konszolidációs időszakban van, elmúlt a kezdeti varázs, a jelenlegi technikai és szolgáltatási feltételekkel a piac elérte a termelési lehetőségeinek határát. Akkor várható növekedés, ha egy-egy áruház előremutató új technikával vagy technológiával jelentkezik (például drónos házhoz szállítás ), de ez még idő kérdése. Ráadásul a hagyományos bolti kereskedelem is igyekszik javítani a fizikai vásárlás élményén – keresi a vásárló kegyeit.