Az előzetes adatok szerint 1489 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor idei első félévi hiánya, míg a második negyedévben 469 milliárd forint a mínusz, ez a GDP 2,3 százaléka – közölte keddi gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ami a részleteket illeti,
az első fél évben a kormányzati szektor bevétele 16 825 milliárd, kiadása 18 314 milliárd forint volt.
Ezeket az összegeket 2023 azonos időszakával összevetve a következőt kapjuk:
Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 681 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,2 százalékponttal kedvezőbb lett.
2024 második negyedévében 2023 azonos időszakához képest:
A mostani adatokkal kapcsolatban a Portfolio arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen alacsony negyedéves deficitet két éve nem láttunk, és ezzel az adattal a kormányzati szektor négy negyedéves egyenlege mínusz 5,4 százalékra javult.
2024 első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 7952 milliárd, kiadása 9020 milliárd forint volt.
A kormányzati szektor hiánya 2023-ban – a nemzeti számlák második előzetes adatai alapján – 5035 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt. Az eredményeket a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – 2023 végén 55 142 milliárd forint volt, a GDP 73,4 százaléka.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, az alacsony fogyasztás és szezonális okok miatt lyukadhatott ki augusztusban a költségvetés, legalábbis ez derült ki az államháztartás részletes jelentéséből. Mint ismert, a nyár utolsó hónapjában minden idők egyik legnagyobb hiányáról közölt adatokat a Pénzügyminisztérium, miután egyetlen hónap leforgása alatt 414,3 milliárd forinttal nőtt a deficit. Ezzel az első nyolc hónap végére az államháztartás már 2857,7 milliárd forintos halmozott hiánynál és 71 százalékos teljesítésnél jár.
Az augusztusi óriási deficit azért is volt meglepő, mert előzetesen semmi jele nem volt annak, hogy gondban lenne a költségvetés. Júliusban óriási, 213 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, sőt május óta kifejezetten kedvező adatok láttak napvilágot. Azért is lehetett bízni a kedvező folytatásban, mert ugyan az áfabevételeknél az eredeti előirányzathoz képest jókora az elmaradás, de tavalyhoz viszonyítva így is 7 százalékkal nőttek az áfabefizetések.
Elemző: talán elérhető a hiánycél
Látszik, hogy némi eltérés van a havi, pénzforgalmi szemléletű költségvetési és a negyedéves, eredményszemléletű adatok között: míg az előbbi jelentős deficitről árulkodik, az utóbbi alapján – ha nem is könnyen, de – talán elérhető a hiánycél. A kettő közötti eltérés magyarázata lehet az uniós források lassú beérkezése, a kamatkiadások módszertani előírások alapján történő, eltérő időszakokban való elszámolása, továbbá az is, hogy a nagyobb felvásárlások (például a reptér) a módszertani előírások miatt az eredményszemléletű hiányban nem jelennek meg – írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve: költségvetési szempontból a hátralévő három hónap kiemelt feladata a hiánycél tartása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.