Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt a vendége a Világgazdaság konferenciájának, amelyet egy nappal azután rendeztünk meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közölte a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyek a vártnál rosszabbul alakultak. De nemcsak erről, hanem a kormány új gazdasági akciótervéről, Nagy Elek kamaraelnökké választásáról és a német gazdaság válságtüneteiről is kérdeztük. A beszélgetésről videó is készült.
„Az új elnöknek tegnap gratuláltam, nagyon szép eredmény ért el” – kommentálta Nagy Elek megválasztását. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közel kétharmados arányban győzte le előző nap Parragh Lászlót , aki több mint húsz évet töltött el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén. Nagy Márton azt mondta, hogy a jövőben továbbra is szorosan együtt fognak működni az MKIK-val, mivel a vállalkozók a kormány partnerei, és ők mondják meg, hogyan lehet a gazdaságot fellendíteni. „Nem akarjuk jobban tudni, ők jobban tudják, hogy mi a probléma” – mondta. Nagy Elekhez hasonlóan ő is úgy látja, a kereslet jelenti a legnagyobb gondot, ugyanis ha alacsony a kereslet, akkor nem kell hitel a vállalatoknak, és termelés sincs.
A kereslet két oldalról jöhet: külföldről, illetve belföldről. A külső konjunktúra jelenleg nem nagyon mutat életjeleket, a német gazdaság válsága nagyon erősen rányomja a bélyegét a magyar gazdaságra. Ráadásul nem igazán látnak optimista jeleket, ami összefügg a német politikai válsággal.
Lesz egy választás jövőre Németországban, meglátjuk, hogyan fordul a német gazdaság. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Németország és az unió sikeres legyen
– mondta Nagy Márton, ugyanakkor jelezte, hogy a belső konjunktúráért tudnak tenni, ami alapvetően a fogyasztásról szól, ezért a kiskereskedelmet, a turizmust, az építőipart vagy az élelmiszeripar kell figyelni. Szerinte itt megindult a fordulat, és nagyon jó úton haladunk. A kormány 21 pontos gazdasági akciótervével pedig azt célozták meg, hogy ezen az úton haladjanak tovább, és jövőre a 3 százalék körüli növekedést el tudjuk érni.
„Alig tudtam tőlük elszabadulni, annyi mindenki öntötte ránk az ötleteit. Ez egy nagyon jó beszélgetés volt, nagyon élveztem” – mondta Nagy Márton arról, hogy csütörtök reggel a magyar ingatlanfejlesztési piac legjelentősebb szereplőivel egyeztetett. A miniszter szerint nagyon örültek annak, hogy a kormány végre foglalkozik a lakhatás kérdéskörével, miután a főváros képtelen volt ezt megoldani, emiatt pedig a kormánynak kellett beavatkoznia.
Az új gazdasági akcióterv 21 pontjából tíz foglalkozik a lakhatás kérdésével, ebből három a fővárost, hét az egész országot érinti. Ezenfelül a találkozón további két új pont is kirajzolódott:
„Szerintem ez is támogatandó” – mondta Nagy Márton.
Nagy Márton jelezte, hogy az Airbnb-szabályozást a lakhatás szempontjából vizsgálta a kormány, és itt már léptek is, így kétéves moratóriumra és adóemelésre számíthatnak a rövid távú lakáskiadásban gondolkodó ingatlantulajdonosok.
A következő dolog az a lakásbérleti piac, ahol szerinte nincs rend, miután nincsen szabályozva például, hogy a bérleti szerződések hogyan nézzenek ki, vagy minek alapján történik a bérleti díjak emelése. Mindez azért probléma, mert ki vannak szolgáltatva a fiatalok.
Hangsúlyozta, jogbiztonságot kell teremteni, és átláthatóvá kell tenni és ki kell fehéríteni a piacot, de ösztönzőkre is szükség van. Jelenleg csak szja-köteles a bérlemény kiadása, de elképzelhető, hogy további kedvezményt kell adni a hosszabb távú lakásbérlet esetén. Abban állapodtak meg a szakmai szervezetekkel, hogy továbbra is együtt dolgoznak ezen, és megnézik, hogyan lehet egységesíteni a szerződéseket. Egy hónap múlva újra leülnek, addig is a minisztériumban dolgozni fognak a rajta a kollégái. Hangsúlyozta, itt nem állnak meg, lesznek további lépések. Egyetért Orbán Viktorral abban, lehet, hogy végeredményben a 21 pontból 25 vagy annál több pont lesz.
„Mindent meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy megoldjuk ezt a kérdést, és a gazdaságot felpörgessük. Én azt érzem, hogy ez rajtunk nem fog múlni” – mondta, majd kitért arra, hogy a harmadik negyedévben a német gazdaság negyedéves alapon növekedni tudott. Hangsúlyozta: óvatosnak kell lenni, az önmagában pozitív, hogy a német és a francia gazdaság eredményes negyedévet zárt, de az a kérdés, hogy ez mennyire fenntartható és stabil tendencia, és ténylegesen látni-e a német gazdaságban életjeleket, ami eddig nem láttuk. Ez a következő negyedévekben fog kiderülni, ha ugyanis a külső konjunktúrában van helyreállás, akkor nekünk jó. De ez a német kormányon múlik, a magyaron a belső konjunktúra.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel készült teljes videóinterjú alább tekinthető meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.