A Magyar Nemzeti Bank új elnöke: mire készül Varga Mihály? – így látják az elemzők

Nem okozott meglepetést, már hetek óta árazták a piacok, hogy Varga Mihály lehet a jegybank következő elnöke – ezt mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, miután Orbán Viktor a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában bejelentette, hogy a jelenlegi pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. Ennek oka, hogy március elsejével lejár Matolcsy György mandátuma. 

Bátrabb jegybanki vezetés jöhet Varga Mihállyal

A döntés már csak csak azért sem okozhatott meglepetést a befektetők körében, mert a kormányfő már szeptemberben belengette, hogy egy nagy kormányzati átalakításra készül, ami érinti a jegybank elnöki székét is. Úgy fogalmazott, hogy lesz egy Erhard-típusú csúcsminiszter, aki a költségvetési és gazdasági eszközöket egy kézben tartja. Ennek az embernek a személye összefügg azzal, hogy a jegybankelnöki szék március 1-jén megüresedik. 

Tehát nyilvánvaló vált, hogy aki odamegy, az nem lehet a csúcsminiszter (Nagy Márton), ezért már ekkor szinte kész tényként kezelték a piacok, hogy Varga Mihály Matolcsy György utódja. Bár akkor az első piaci reakciók még nem okoztak nagyobb zűrzavart, azóta a forint árfolyama jelentős gyengült, a kormányfő bejelentése előtti napon két éve nem látott mélypontra, egészen 415 eurós árfolyamszintig.

Ebben persze leginkább az amerikai elnökválasztás és kamatvárakozások feljebb tolódása játszik közre, de Németh Dávid szerint a forint gyengélkedésében vannak magyar specifikus tényezők, és ezek között említette, hogy a

A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntése során hangsúlyozta, hogy huzamosabb ideig maradhat a mostani kamatszint, miután a 6,5 százalékos alapkamat további csökkentésére egyelőre nem lát teret a monetáris tanács. A K&H Bank vezető elemzője szerint, ha akkora váltás nem is lesz, mint 2013-ban, amikor Matolcsy a monetáris politika alapvető változtatását ígérte, de a mostaninál lazább lehet a jegybanki politika.

Simán el tudom képzelni, hogy a jegybank részéről is jönnek majd növekedést támogató programok – véli Németh Dávid. Nem zárta ki, hogy már márciusban, rögtön Varga Mihály megérkezésével folytatja majd a kamatvágásokat a monetáris tanács, ami egyértelműen szakítást jelenhet a mostani vezetés óvatosabb hozzáállásával.

Ezért arra számít, jövőre az inflációs jelentésekkel párhuzamosan negyedévente jöhet egy-egy kamatvágás, amivel az év végén 5,5 százalékra süllyedhet az alapkamat. Ami a forintot illeti, szerinte 2025-ben maradhat a mostani 400-415 közötti árfolyamsávban az euróval szemben.

A csúcsminiszteri poszt lesz a nagyobb meglepetés

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint sem okozott nagy meglepetést Varga Mihály jelölése, de hogy mi várható tőle, azzal kapcsolatban más véleményen van, mint Németh Dávid.

Ez a helyzet függvénye, hogy márciustól milyen ez a helyzet, azt még nem tudjuk. „Ezzel együtt azt gondolom, hogy egy óvatos monetáris politikai irányvonalat visz majd Varga Mihály, ami nem feltétlenül lesz teljesen szinkronban azzal, mint amit Nagy Márton vár a jegybanki politikájától” – érvelt az elemző. Emiatt szerinte lehet valamilyen feszültségforrás a kormány és az MNB vezetése között.

Hangsúlyozta, az lenne a piac számára üdvös, ha Varga Mihály minél előbb megszólalna a terveiről. „A piac nem hiszem, hogy díjazná a kamatcsökkentések indokolatlan felgyorsítását” – tette hozzá. Korábban megírtuk, nem biztos, hogy Varga Mihály jegybankelnöki jelölése lesz az, ami a befektetők figyelmét felkelti, 

Ugyanis a nemzetgazdasági miniszter megkaphatja az államkassza kulcsát is és ez a piacok számára sokkal fontosabb szempont, amire esetleg érzékenyebben reagálhatnak. „Nem is az a kérdés, hogy ki lesz a jegybankelnök, hanem sokkal inkább, hogy mit jelent ez hosszabb távon a költségvetési politika, az infláció, akár az államadósság-kezelés szempontjából” – mondta még szeptemberben lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A közgazdász akkor szerint a legnagyobb kérdés, hogy az új jegybanki vezetés mennyire hajlandó bent maradni a fősodorban, ami annyit tesz, hogy továbbra is a pozitív reálkamat mellett teszi le a voksát. A Fed és az Európai Központi Bank is amellett érvel, hogy a megváltozott körülmények között nem lehet már visszatérni a negatív reálkamathoz.  

A mostani jegybanki kamatpolitika is ezt vallja, így az elemző szerint ha ebben változás lesz, az külön utassá teheti a hazai monetáris politikát. Ez lehetne a legfőbb olyan mérföldkő, ami jól láthatóan másik irányba állítaná a jegybankot. 

Egy dolgot le kell szögezni, a Magyar Nemzeti Banknak törvénybe iktatott feladata az infláció 3 százalékon tartása. Nyilván ezen is lehet változtatni, meglehetnek a következményei, de a nap végén a jegybank számára egyetlen cél van, az árstabilitás fenntartása – fogalmazott akkor az ING Bank vezető elemzője.

Jó üzenet lehet Varga Mihály személye a piacok felé

Az elmúlt hónapokban többször is szóba került a neve és figyelembe véve a szakértelmét, felkészültségét, valamint a piaci szereplőkkel való kapcsolatát, a piacok feltehetően pozitívan értékelnék a kinevezését – mondta még szeptemberi értékelésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Jelezte, hogy az irányváltásokra adott piaci reakciók esetében mindig az a kérdés, hogy mekkora a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, mennyire kiszámítható a váltás, az új vezetés politikája.

Molnár Dániel szerint a kormányzaton belül a megszólalások, interjúk alapján az elmúlt években is Varga Mihály képviselte az óvatosabb, megfontoltabb irányvonalat, gondolhatunk itt például a költségvetési egyensúly és a hiánycél tartása érdekében elhalasztott, racionalizált kiadásokra. Várhatóan ez a megfontoltság és óvatosság a jegybank élén is jellemezheti majd.