Bezárt a kedvenc boltja? – mutatjuk, miért

Tavaly év végéhez képest 3600-zal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma – derült ki a KSH adatsorából. A boltok fogyása nem új keletű, több éve tartó folyamat. Ezzel együtt Magyarország kiskereskedelmi hálózata továbbra is az egyik legelaprózottabb a kelet-közép-európai régióban.

Hőnyi Gyula

2024.11.21, 08:16

Élelmiszerüzletből tavaly év végéhez képest 940-nel volt kevesebb Magyarországon, de már tavaly év közben is nagyjából ugyanennyivel csökkent ezeknek a boltoknak a száma.

A boltok száma is csökken és az alapterületük is, de nem minden fajtáé A,Couple,Selects,Food,Items,From,Bulk,Bins,At,An — A boltok száma is csökken, és az alapterületük is, de nem minden fajtáé / Fotó: Galdric PS

Leginkább az élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer-, italboltok száma apadt az eltelt fél évben, eközben nagyon stabilak a pékségek és a halszaküzletek. Csak néhány tűnt el belőlük fél év alatt.

A nem élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent jobban, itt az olvadás több mint 2500 volt. Ebből csaknem 700-at a ruházati szaküzletek eltűnése jelentette. Minden kategóriában tízes, százas nagyságrendben tűntek el boltok,

talán a legstabilabb a játék, a virág, a kedvtelésből tartott állatok és a műszaki cikkek szaküzleteinek területe volt,

ezeknél kevésbé apadt a boltok száma. Az állatgyógyászati üzletszám viszont nőtt, de országosan így is alig van több 200-nál. Kiskereskedelmi üzletből 3400-al volt kevesebb tavaly év végéhez képest, a maradék kétszázat az autóalkatrész-üzletek tették ki, így jön ki a 3600-as üzletszámcsökkenés.

Boltok száma: mi a trend?

A helyzet azonban az, hogy ez nem meglepő, hiszen már tavaly, tavalyelőtt, sőt az előtt is hasonló számban tűntek el boltok a piacról.

Ez nem feltétlenül az elmúlt időszakban tapasztalt kiskereskedelmi forgalom csökkenésnek a következménye, sokkal inkább arról van szó, hogy a magyar kiskereskedelmi szerkezet nagyon töredezett volt. A kelet-európai „tömb” sok apró bolttal volt tűzdelve, nem alakultak ki egész országot lefedő kereskedelmi láncok, a szövetkezetek pedig nagyon aprócska boltokat működtettek.

Ez a szerkezet alakult át a 2000-es évek elejére úgy, hogy a forgalom felét a kis üzletek, a felét pedig a nagy láncok adták. Ez

az arány ma már a nagy láncok felé billent, de a kis üzletek (különösen az élelmiszer-kereskedelemben) még releváns kategóriát alkotnak,

elég csak a nagy vidéki hálózatot működtető Coop boltokra gondolni. A vidéki nagyvárosokban pedig továbbra is erősek a kis alapterületű butikok és szaküzletek. Bár számuk kevesebb, mint a fővárosi ilyen jellegű üzleteké, arányaiban erősnek számítanak.

Ugyanakkor a 2010-es évektől kezdődően folyamatosan erősödött a webáruházak kiskereskedelmi szerepe, és a nemzetközi láncok gyorsítottak a terjeszkedésükön, ami értelemszerűen a kisebb, független boltosokat érintette negatívan. Ezzel együtt Magyarországon továbbra is számottevő a kis alapterületű üzletek jelenléte a piacon, ami alapvetően nem rossz, hiszen a kkv-k jelenléte kívánatos a gazdaságban.

Kiskereskedelem: itt számít a méret, az alapterület már csökken

A boltok száma mellett a KSH rendszeresen publikálja a kiskereskedelmi négyzetmétereket is. Ez 17,2 millió volt idén év közben. Ebben a statisztikai adatban arányaiban kisebb csökkenés mutatkozik, nagyjából 150 ezer négyzetméterrel zsugorodott a kiskereskedelmi üzletek összalapterülete.

Ez azt mutatja, hogy a megszűnő kis boltok helyett egy-egy nagyobb méretű épült, amelynek a vonzása egy négyzetméterre vetítve többszöröse a kis alapterületű üzletek egy négyzetméterének.

Némileg elgondolkodtató, hogy 2021-ben még nőtt az összalapterület, 2022-től viszont halványan már csökkent. Ez a trend most is tartja magát. Vagyis a nagyobb alapterületű üzletek hatékonyabbak, mint a kisebbek. A helyzet ugyanis az, hogy összességében – 2023-at leszámítva – nem csökkent (az utóbbi időben inkább stagnált vagy a vártnál kisebb mértékben nőtt) a teljes kiskereskedelmi forgalom. Tehát a megszűnő üzletek vásárlóit a nagyobb, modernebb egységek szippantották fel.