Fordulópont jöhet jövőre a magyar gazdaságban

Idén, részben a kedvezőtlen nemzetközi környezet hatására is, lassú, 1 százalék alatti ütemben bővülhet a magyar gazdaság, azonban jövőre lendületet vehet a CIB Bank elemzőinek legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint.

A nemzetközi kilátások főként Európában romlottak

A bank legutóbbi, májusi prognózisa óta borúsabbá váltak az euróövezet növekedési kilátásai, ami rányomja a bélyegét a hazai ipar teljesítményére is. A feldolgozóipar mély válságában ráadásul az előrejelző indikátorok sem jósolnak gyors javulást. Az elemzés szerint a szolgáltató szektorban is lanyha az aktivitás, sőt a munkaerőpiacon is megjelentek az első repedések.

Németország továbbra is sereghajtó a nagy gazdaságok közül, de az infláció októberben már elérte a jegybanki 2 százalékos célt, így szükséges és lehetséges is a monetáris politika normalizálódása, a CIB Bank szerint így decemberben az Európai Központi Bank újabb 25 bázisponttal csökkentheti irányadó kamatát.

A tengerentúlon az Egyesült Álamokban a harmadik negyedévben is stabil maradt a fogyasztáson alapuló növekedés, és további előrelépés történt az infláció frontján is. A vártnál kedvezőbb növekedés hatására azonban a piac már agresszív helyett csak fokozatos kamatcsökkentésekre számít.

Noha az idei év globálisan is legfontosabb eseménye, az amerikai elnökválasztás Donald Trump magabiztos győzelmével zárult, 

A kampány során elhangzott ígéretek alapján ez rövid távon gyorsabb, hosszabb távon azonban lassabb növekedést jelenthet, magasabb infláció mellett. Az utóbbi magasabb kamatpályát, magasabb hozamokat és erősebb dollárt jelenthet a CIB Bank elemzői szerint, akik szerint azonban rövid távon még nem változik a kamatpálya, így a Fed 2025 során összesen 100 bázisponttal mérsékelheti irányadó kamatát.

A magyar gazdaság motorja jövőre a fogyasztás lehet

„A legpesszimistább várakozásokat is alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatot követően ismét lefele korrigáltuk 2024-es növekedési prognózisunkat: az éves bővülési ütem már mindenképpen 1 százalék alatt marad. A KSH a részletes bontást még nem publikálta, de a havi adatközlésekből arra következtethetünk, hogy a július–szeptember periódusban a szolgáltató szektor bővülése nem volt képes ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar visszaeső kibocsátását. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás kilábalása ebben a negyedévben is folytatódhatott, a beruházási fordulatra azonban tovább kell várnunk” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Ennél azonban jóval kedvezőbbek szerinte a jövő évi kilátások, így a GDP kissé 3 százalék felett bővülhet, ám ehhez a külpiaci kereslet élénkülése elengedhetetlen. A reálkeresetek növekedése, a háztartások magas megtakarításállománya és az óvatossági motívum oldódása párhuzamosan az alacsonyabb finanszírozási költségekkel pedig a fogyasztás bővülését hozhatja magával, ami a GDP-növekedés motorja lehet a következő évben.

A munkaerőpiac jövő tavasszal lendülhet fel

A CIB Bank felhívta a figyelmet arra is, hogy a lanyha konjunktúra fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzött, a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,6 százalékig kúszott fel. Azonban hozzátették, hogy tömeges elbocsátási hullámról nem beszélhetünk, a vállalatok a kereslet fellendülésére számítva igyekeznek megtartani a munkavállalókat. 

a munkanélküliség csak a következő év második negyedévétől indulhat újra csökkenésnek.

Az elemzés rámutat arra is, hogy lassuló ütemben, de nyáron is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, ami augusztusig 10 százalék feletti reálbér-növekedést hozott, és az év egészét tekintve is 9 százalék feletti lehet a reálkeresetek növekedése. Jövőre némileg alacsonyabb lehet a nominális keresetek növekedése a CIB Bank szerint, de az így is az 5-10 százalékos sáv felső felében lehet, ami 5 százalék körüli reálbér-növekedés.

Alacsony maradhat az infláció, de 400 forint alatt már nemigen lesz euró

Az infláció tovább mérséklődött az elmúlt hónapokban, és szeptemberre már csak éves szinten 3 százalék volt. „Az utolsó negyedévben a tavalyi alacsony bázis miatt innen felfele indul az árindex, decemberben újra 4 százalék feletti éves árindexet várunk. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék lehet, ami jelentős javulás az előző évi, 17,6 százalékos pénzromlási ütemhez viszonyítva” – mondta Trippon Mariann. 2025 elején azonban újra csökkenhet a drágulás üteme, de az év egészét tekintve az idei évhez hasonló, 3,7 százalék lehet az átlagos infláció. A főbb kockázatokat a magas bérdinamika, a világpiaci energiaárak és a forintárfolyam jelenthetik.

A CIB Bank elemzői úgy vélik, hogy a jegybak óvatos, adatvezérelt lehet a következő hónapokban, így a 6,5 százalékos alapkamat akár hosszabb ideig is maradhat, megtámasztva a forint árfolyamát. 

Jövőre azonban az inflációs folyamatok és a nagy jegybankok várható kamatpályája lehetővé teszi az újabb kamatvágásokat, így 2025 végére már 5,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Az euró-forint keresztárfolyam a nyári hónapokat egy egyre szűkülő, jellemzően 388–398 közötti sávban töltötte, majd a közel-keleti konfliktus kiéleződése, később pedig a „Trump trade” érdemben 400 fölé tolta a kurzust.

Ezt a leértékelődést az MNB kamatcsökkentési ciklusának szüneteltetése sem állította meg, a forint érzékenyen reagálhat a globális hangulat ingadozására és az országspecifikus negatív hírekre, így jövőre éves átlagban is 400 forint feletti euróval számol a pénzintézet.