késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fordulópont jöhet jövőre a magyar gazdaságban
Idén, részben a kedvezőtlen nemzetközi környezet hatására is, lassú, 1 százalék alatti ütemben bővülhet a magyar gazdaság, azonban jövőre lendületet vehet a CIB Bank elemzőinek legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint.
A nemzetközi kilátások főként Európában romlottak
A bank legutóbbi, májusi prognózisa óta borúsabbá váltak az euróövezet növekedési kilátásai, ami rányomja a bélyegét a hazai ipar teljesítményére is. A feldolgozóipar mély válságában ráadásul az előrejelző indikátorok sem jósolnak gyors javulást. Az elemzés szerint a szolgáltató szektorban is lanyha az aktivitás, sőt a munkaerőpiacon is megjelentek az első repedések.
Németország továbbra is sereghajtó a nagy gazdaságok közül, de az infláció októberben már elérte a jegybanki 2 százalékos célt, így szükséges és lehetséges is a monetáris politika normalizálódása, a CIB Bank szerint így decemberben az Európai Központi Bank újabb 25 bázisponttal csökkentheti irányadó kamatát.
A tengerentúlon az Egyesült Álamokban a harmadik negyedévben is stabil maradt a fogyasztáson alapuló növekedés, és további előrelépés történt az infláció frontján is. A vártnál kedvezőbb növekedés hatására azonban a piac már agresszív helyett csak fokozatos kamatcsökkentésekre számít.
Noha az idei év globálisan is legfontosabb eseménye, az amerikai elnökválasztás Donald Trump magabiztos győzelmével zárult,
az új elnök ciklusa csak jövőre, január 20-án kezdődik, gazdaságpolitikai tervei pedig inkább csak 2026–2027-től járhatnak érezhető hatással.
A kampány során elhangzott ígéretek alapján ez rövid távon gyorsabb, hosszabb távon azonban lassabb növekedést jelenthet, magasabb infláció mellett. Az utóbbi magasabb kamatpályát, magasabb hozamokat és erősebb dollárt jelenthet a CIB Bank elemzői szerint, akik szerint azonban rövid távon még nem változik a kamatpálya, így a Fed 2025 során összesen 100 bázisponttal mérsékelheti irányadó kamatát.
A magyar gazdaság motorja jövőre a fogyasztás lehet
„A legpesszimistább várakozásokat is alulmúló harmadik negyedéves GDP-adatot követően ismét lefele korrigáltuk 2024-es növekedési prognózisunkat: az éves bővülési ütem már mindenképpen 1 százalék alatt marad. A KSH a részletes bontást még nem publikálta, de a havi adatközlésekből arra következtethetünk, hogy a július–szeptember periódusban a szolgáltató szektor bővülése nem volt képes ellensúlyozni a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar visszaeső kibocsátását. Felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás kilábalása ebben a negyedévben is folytatódhatott, a beruházási fordulatra azonban tovább kell várnunk” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Ennél azonban jóval kedvezőbbek szerinte a jövő évi kilátások, így a GDP kissé 3 százalék felett bővülhet, ám ehhez a külpiaci kereslet élénkülése elengedhetetlen. A reálkeresetek növekedése, a háztartások magas megtakarításállománya és az óvatossági motívum oldódása párhuzamosan az alacsonyabb finanszírozási költségekkel pedig a fogyasztás bővülését hozhatja magával, ami a GDP-növekedés motorja lehet a következő évben.
A munkaerőpiac jövő tavasszal lendülhet fel
A CIB Bank felhívta a figyelmet arra is, hogy a lanyha konjunktúra fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzött, a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 4,6 százalékig kúszott fel. Azonban hozzátették, hogy tömeges elbocsátási hullámról nem beszélhetünk, a vállalatok a kereslet fellendülésére számítva igyekeznek megtartani a munkavállalókat.
Rövid távon viszonylag magas szinten ragadhat a munkanélküliségi ráta, a következő egy-két negyedévben folytatódhatnak a szelektív elbocsátások,
a munkanélküliség csak a következő év második negyedévétől indulhat újra csökkenésnek.
Az elemzés rámutat arra is, hogy lassuló ütemben, de nyáron is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, ami augusztusig 10 százalék feletti reálbér-növekedést hozott, és az év egészét tekintve is 9 százalék feletti lehet a reálkeresetek növekedése. Jövőre némileg alacsonyabb lehet a nominális keresetek növekedése a CIB Bank szerint, de az így is az 5-10 százalékos sáv felső felében lehet, ami 5 százalék körüli reálbér-növekedés.
Alacsony maradhat az infláció, de 400 forint alatt már nemigen lesz euró
Az infláció tovább mérséklődött az elmúlt hónapokban, és szeptemberre már csak éves szinten 3 százalék volt. „Az utolsó negyedévben a tavalyi alacsony bázis miatt innen felfele indul az árindex, decemberben újra 4 százalék feletti éves árindexet várunk. 2024-ben az éves átlagos infláció 3,7 százalék lehet, ami jelentős javulás az előző évi, 17,6 százalékos pénzromlási ütemhez viszonyítva” – mondta Trippon Mariann. 2025 elején azonban újra csökkenhet a drágulás üteme, de az év egészét tekintve az idei évhez hasonló, 3,7 százalék lehet az átlagos infláció. A főbb kockázatokat a magas bérdinamika, a világpiaci energiaárak és a forintárfolyam jelenthetik.
A CIB Bank elemzői úgy vélik, hogy a jegybak óvatos, adatvezérelt lehet a következő hónapokban, így a 6,5 százalékos alapkamat akár hosszabb ideig is maradhat, megtámasztva a forint árfolyamát.
Idén tehát már nem várható újabb kamatcsökkentés hazánkban.
Jövőre azonban az inflációs folyamatok és a nagy jegybankok várható kamatpályája lehetővé teszi az újabb kamatvágásokat, így 2025 végére már 5,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Az euró-forint keresztárfolyam a nyári hónapokat egy egyre szűkülő, jellemzően 388–398 közötti sávban töltötte, majd a közel-keleti konfliktus kiéleződése, később pedig a „Trump trade” érdemben 400 fölé tolta a kurzust.
Ezt a leértékelődést az MNB kamatcsökkentési ciklusának szüneteltetése sem állította meg, a forint érzékenyen reagálhat a globális hangulat ingadozására és az országspecifikus negatív hírekre, így jövőre éves átlagban is 400 forint feletti euróval számol a pénzintézet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.