Ha Brüsszel kifizeti, a Mol hajlandó leválni az orosz olajról

Az Európai Uniónak is be kellene szállnia az orosz olaj lecserélésének finanszírozásába Bacsa György, a Mol Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója szerint.

Drága a leválás az orosz olajról, abba Brüsszelnek is be kellene szállnia

A Magyarország egyetlen olajfinomítóját üzemeltető olajipari cég felső vezetője szerint hazánk készen áll leválni az orosz olajról az Európai Unió által informálisan meghatározott 2027-es határidő előtt, sőt ez már 2026 végére is bekövetkezhet. Ám Bacsa szerint ehhez uniós finanszírozásra lenne szükség, hiszen a finomító átalakítása, hogy az képes legyen orosz olaj helyett más forrásokból is dolgozni, mintegy 500 millió dolláros beruházást igényel. 

Bacsa azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mivel olajfinomításról van szó, ami nem jogosult uniós támogatásra – akkor sem, ha a leválásról és az ellátásbiztonságról van szó – jelenleg egy fillér sem érkezik erre a célra. Ezért a Politicónak nyilatkozó felső vezető szerint a Mol olyan ütemben halad, amit megengedhet magának. A Mol egyébként Szlovákiában is birtokol orosz olajjal működő finomítót.

Mint ismert, Magyarország egyike az EU azon kevés országainak, amely továbbra is vásárolhat orosz kőolajat, miután 

Noha ezt a könnyítést ideiglenesnek szánták, időközben Magyarország nem tett túl sokat az orosz olajról való leválás érdekében.

Félő, hogy megoldás nélkül tiltják el az orosz olajtól hazánkat

Bacsa kifejtette, hogy attól tart, az unió végül bezárja ezt a kiskakput is, anélkül, hogy megoldást nyújtana az olajbeszerzések lecserélésére. Aggodalmait az is fokozza, hogy a következő energiaügyi uniós biztos, a dán Dan Jorgensen azt ígérte, hogy létrehozza a maradék orosz energiaszállítások megszüntetésének menetrendjét. A magyar olajipari vezető szerint azonban ennek figyelembe kell vennie a regionális különbségeket, hiszen Nyugat-Európából és Dániából könnyű erről beszélni, de Szlovákiából vagy Magyarországról nézve pusztán egy határidő meghatározásával úgy tűnik, hogy a közösség ezeket az országokat magára hagyta.

Addig Magyarország továbbra is az orosz olajra és földgázra támaszkodik. Noha Csehország le tudta cserélni az orosz olajellátást, Magyarország fokozta a vásárlásokat, sőt újabb szerződéseket is aláírt a Gazprommal. A Mol hosszú távú szerződése jövő júniusban jár le az orosz Lukoillal, amit Bacsa szerint szívesen megújítanának, ha erre van legális lehetőség. 

A Mol harmadát közvetett úton birtokló magyar állam extraprofitadót is kivetett a cégre, ami a költségvetés számára több milliárd forintos adóbevételeket hozott. Amikor júliusban Ukrajna szankcionálta a Lukoilt, ezek a források veszélybe kerültek, azonban végül sikerült a kérdést rendezni oly módon, hogy a Mol az ukrán–magyar helyett az orosz–ukrán határon veszi át az olajat az orosz vállalattól, mely így nem esik az ukrán szankciók hatálya alá. Bár ez az ukránok számára elfogadható megoldás, egy Jorgensen számára készült jelentés szerint ez Brüsszelnek nem lesz elegendő.