Lisztáremelés a láthatáron: januárban lépnek a malmok

Decemberben nem lesz lisztáremelés, januárban viszont ez elkerülhetetlenné válik – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint hozzátette, mostanában mindig a lisztre hivatkoznak, mint az egyik legnagyobb mértékben dráguló termékre, ehhez azonban a malomiparnak nincs köze.

Júliusban 261 forint volt egy kiló búzafinomliszt KSH szerinti átlagára, ami a júniusi 178 forintos érték után sokkszerűen hathatott. Az októberig rendelkezésre álló fogyasztóiár-adatok szerint éppen a tizedik hónapban volt még egy érdemi árváltozás, akkor ugyanis 274 forintot, a szeptemberinél tíz forinttal többet mért a statisztikai hivatal. Szeptemberben a malomipari cégek nagy részének sikerült elfogadtatni egy szerény mértékű, 5 százalék körüli átadásiár-emelést, ez látszódik az októberi adatban.

Kötelező akciózás után jött a lisztáremelés

A liszt nyári, nagymértékű áremelkedésének oka az ársapka, illetve az azt követő kötelező akciózás kivezetése – magyarázta Lakatos. Mint mondta, a liszt zsákos átadási árai egy kilóra vetítve 2023 januárjában 235-240 forintot értek el, ez azonban azóta szinte lefeleződött, a 125 és 145 forint közötti szintre.

Az most már világos, hogy az idén termett, mintegy ötmillió tonna búzából körülbelül egymillió tonna lehet „csont nélkül” alkalmas arra, hogy lisztet lehessen belőle őrölni – mondta Lakatos. Erre viszont nem csak a malomipar, hanem az exportőrök, illetve a takarmányipar is bejelentkezett, mert utóbbinak is szüksége van a magasabb fehérjetartalmú terményre is. 

– tette hozzá. A malomipari cégeknek pedig be kell szállniuk a versenybe, hiszen nem maradhatnak őrlési alapanyag híján.

Ráadásul közben kiderült, hogy januárban jön a minimálbér-emelés, ami azt jelenti, hogy a nem minimálbéres dolgozók bérét is növelni kell. A cégvezető ezek miatt biztosra veszi, hogy január közepén-végén, árat kell emelni a malomiparnak, mert különben a cégek léte kerül veszélybe – nyomatékosította, hozzátéve, hogy az áremelés mértékének pedig legalább 10 százalékosnak kellene lennie.

Rontja a malmok alkupozícióját, hogy az iparági szereplők között nagy a verseny, ezért nehéz árat emelni. Ugyanis mindig akad egy-két cég, amelyik inkább vállalja a veszteséget, és ezeket a helyzeteket piacszerzésre próbálja kihasználni. Ez pedig a többiek áremelési próbálkozásainak sikerét ássa alá – magyarázta az iparági helyzetet Lakatos Zoltán. A fejlesztésekhez viszont szükség lenne arra, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő árak alakuljanak ki.

Bezavart az aszály

Annak, hogy idén nagyon nagy volt a takarmánybúza aránya az össztermésben, több oka is van, amelyek közül a cégvezető kiemelte, hogy mivel korábban nem volt nagy árkülönbség az étkezési és a takarmányminőségű termény között, a termelők úgy gondolták, hogy inkább nagy hozamú hibrid fajtákat termelnek az étkezésiek helyett, mert úgy nagyobb nyereséget tudnak elérni. Az aszály és a műtrágyahasználat visszafogása azonban a keresztülhúzta számításaikat. Ráadásul közben eltávolodott egymástól a két minőségi kategória ára, és az elmúlt hetekben akár 20-30 ezer forintos tonnánkénti árkülönbséget is lehetett tapasztalni. Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor ez az árkülönbség szűkül, mivel most a takarmánybúza ára is növekszik. 

Az átírt árumérleg szerint az eddig szokásos 800-900 ezer tonna helyett 1,4 millió tonna lehet a takarmányipar búzafelhasználása a 2024/2025-ös gazdasági évben, ami így több is lesz, mint a malomiparé.