Továbbra is a cégek dominálnak, de egyre több a lakossági ügyfél a lízingpiacon

Összességében jól alakult a magyarországi lízingpiac teljesítménye az idei harmadik negyedévben, hiszen több eszközosztály is növekedést mutatott a 2023-as év azonos időszakához képest Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a személyautók és a kisteherautók tekintetében a szerződések száma és a kihelyezett összeg is növekedett, a forgalomba helyezések 2024 harmadik negyedévében visszaestek az egy évvel korábbi számokhoz képest – derül ki a szövetég szerdai közleményéből. Azonban a termelőeszközök esetében már vegyesebb a kép a főtitkár szerint.

Az adatokból kiderül, hogy az idei harmadik negyedévben a lízingpiac 684 milliárd forintnyi finanszírozást ért el, ami 7,85 százalékkal haladja meg a 2023 azonos negyedévében kimutatott összeget. A szerződések számában markáns növekedés volt tapasztalható: a 61 072 megkötött szerződés 218,6 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. Kőszegi László elmondta azt is, hogy 

Az ügyfelek túlnyomó többsége, 83 százaléka új eszközökre kötött lízingszerződést.

A lízingpiacot továbbra is az autók hajtják

A főtitkár elmondta azt is, hogy az eszközkategóriákat tekintve továbbra is a személygépkocsik, kisteherautók és a motorkerékpárok állnak az élen, 404 milliárd forintnyi új finanszírozással a szeptemberben véget ért három hónapban, ami a lízingpiac nagyjából 60 százaléka. 

Idén a harmadik negyedév végéig 51 203 új szerződést kötöttek az ügyfelek ebben a szegmensben.

„A kategória látványos eredménye részben azzal magyarázható, hogy a személyautók esetében 7,3 százalékos volt a növekedés a forgalomba helyezések számában a tavalyi év első három negyedévéhez képest (bár a 3. negyedév enyhén visszaesett 2023 azonos időszakához képest), a kisteherautóknál pedig még ennél is markánsabb, 20 százalékos volt az emelkedés. Ezzel párhuzamosan a lízingpenetráció 30 százalék közelében volt, ami jóval magasabb, mint a 2023-as adat. Mindkét tényezőnél nagyon fontos szerepük volt a különféle finanszírozási akcióknak, amelyek több márkánál is jelen voltak a vizsgált időszakban, volt, ahol kamatmentes konstrukciót is kínáltak az ügyfeleknek” – magyarázta Kőszegi László.

Az autófinanszírozáson belül a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a flottakezelők folytatták a bővülést, 8752 megkötött szerződésük 4 százalékkal volt több, mint 2023 azonos időszakában, a finanszírozott összeg viszont 38 százalékos növekményt ért el 81 milliárd forintos eredménnyel. A főtitkár megjegyezte, ez a piac jóval nagyobb, de a szereplők közül kevesen szolgáltatnak adatot a szövetségnek.

A haszongépjárművek területén a forgalomba helyezések visszaesése sem húzta vissza a lízingpiacot

Csökkentek ugyanakkor a második legnagyobb szegmens, nagyhaszonjárművek esetében a forgalomba helyezések az év első 9 hónapjában, közel 10 százalékkal. Különösen nagyot, 22 százalékot esett a közúti vonatók és 53 százalékot a buszok esetében ez a szám. A lízingpiacon azonban ez nem tükröződik a főtitkár szerint, hiszen 

Kőszegi László megjegyezte, ez az egyik kiemelten fontos szegmens a hazai lízingpiac tekintetében, mivel a nagyhaszonjárműveknél 58 százalékos a lízingpenetráció, a nehéz pótkocsik esetében pedig még ennél is magasabb, 63 százalék.

A lakossági ügyfelek is egyre fontosabb szerepet kapnak

Kőszegi László az ügyfelek összetétele kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a finanszírozott összegben a lízingpiac 87 százalékát továbbra is a vállalati ügyfelek teszik ki, a maradék 13 százalékon osztozik a lakosság, az állam és az egyéb ügyfelek.

„Ám a lakossági szerződésszám elmozdult a tavalyi mélypontról: 12 489 darabbal immáron a teljes állomány 20 százalékát teszi ki a 2024-es évben. A lakossági ügyfeleknek finanszírozott személygépkocsik száma 79 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, 2024-ben a harmadik negyedév végéig 11 469 ilyen szerződés született, részesedésük a személyautók esetében immár 35 százalékos” – részletezte a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Mint ismertette, a vállalati szegmensen belül 70 százalékos a kkv-ügyfelek aránya, és 30 százalék a nagyvállalatoké.

Fontosak az állami támogatások

A főtitkár szerint azonban a jelenlegi kamatkörnyezetben továbbra is rendkívül fontos, hogy államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz juthassanak a kis- és középvállalkozások, amelyek az így szerzett forrásokat teljes egészében beruházásokra fordítják. Elmondása szerint 

ez a szerződések számában 10 százalékos, a finanszírozott összeget tekintve azonban csak enyhe visszaesés.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a Széchenyi-lízingkártya program is valamelyest visszaesett a tavalyi évhez képest: 6041 szerződésre 90 milliárd forintnyi új finanszírozás jutott. Az Eximbank Baross Gábor programja minimálisan növekedni tudott a finanszírozott összeg tekintetében (31 milliárd forint), viszont a szerződésszám a 2023-as 925 darabról 869-re csökkent.

A mezőgazdaságban nem pörgött idén a lízingpiac

A lízingpiac egyik kulcsfontosságú szegmense, a mezőgazdasági termelőeszközök viszont nem teljesítettek jól, az év eddigi részében csak a tavalyi évi finanszírozás 62 százalékát hozzák, 58 milliárd forintnyi összegben. A szerződésszámban is komoly, 34 százalékos visszaesés tapasztalható, 1787 darab született.

„A mezőgazdasági gépek piaca nagyban függ attól, hogy fut-e valamilyen állami támogatás ilyen eszközök beszerzésére. Jelenleg nincs semmilyen elérhető konstrukció, így a szektor kivárásra rendezkedett be, ez értelemszerűen jelentősen visszavetette az ágazat teljesítményét” – mondta Kőszegi László, hozzátéve, hogy a mezőgazdasági termelőeszközök gyengélkedése azért is aggasztó, mert a szegmens kiemelten fontos a lízingcégek stratégiájában. Felemásan teljesített ráadásul az egyéb gépek kategóriája is, hiszen hiába nőtt 2,7 százalékkal az szerződések száma 1506-ra, a finanszírozott összeg majdnem 15 százalékkal, 49 milliárd forintra csökkent.

„A statisztikák pozitív meglepetést is tartogattak.” 

„Ezzel párhuzamosan a megkötött szerződések száma is 35 százalékkal, 970 darabra emelkedett” – részletezte Kőszegi László.

Egyre kevésbé népszerű az euró

A piacot a Magyar Lízingszövetség adatai szerint idén is a pénzügyi lízing dominálja, hiszen az első fél évben ez 85 százalékos részesedést ért el. A zárt végű pénzügyi lízing 361,5 milliárdot, míg a nyílt végű 223 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a kölcsön, amely főként állami és EU-s támogatások esetén jellemző, jócskán visszaesett a támogatások elapadása miatt, a piac mindössze 3,3 százalékát tette ki a tavalyi 10 százalékhoz képest.

A főtitkár elmondta azt is, hogy bár továbbra is magas a piacon az euróalapú finanszírozások aránya, de a tavalyi évhez képest csökkent. 2024-ben a finanszírozott összeg 35,6 százaléka, míg a szerződések 17,7 százaléka volt devizaalapú, szemben a tavalyi 41, illetve 22 százalékos aránnyal. Mialatt a személyautók és kisteherautók esetében kisebb súlyú az euróalapú finanszírozás, a nagyhaszonjárművek és egyéb gépek esetében továbbra is jelentős az eurós konstrukciók szerepe.