Megszólalt a Magyar Nemzeti Bank a székházfelújításról

Az elmúlt napokban nagy vihart kavart Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens Partizánnak adott nyilatkozata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújításával kapcsolatban. A jegybank szerdai közleményében kiemelte, hogy az interjú álláspontjuk szerint nemcsak a közvélemény megtévesztésére alkalmas, hanem több olyan valótlan állítást is tartalmaz, amely aláássa a műemlékvédelemben dolgozó szakemberek hitelét.

A Magyar Nemzeti Bank 2021 októberében kezdte meg az 1905-ben átadott műemléki épület teljes rekonstrukcióját. Az épület külső megjelenésében elkészülte óta gyakorlatilag változatlan, belső tereit tekintve azonban a II. világháború után az eredeti műemléki értékét súlyosan károsító beavatkozások történtek. Alpár Ignác eredeti koncepcióját teljes mértékben figyelmen kívül hagyva egy pluszfödém-beépítéssel kettéosztották az első emeletet, amely így elvesztette belmagasságának felét, és szűk, sötét irodák váltották fel a világos, szellős tereket. Az eredetileg nyitott belső udvart a földszint magasságában befedték, a harmadik emeleti nyitott loggiákat megszüntették, elnyomva ezzel a belső tér elegáns hangulatát, és súlyos károkat okozva a Róth Miksa által készített üvegablakok esztétikájában, amelyek egy részét az új falazatokkal, födémekkel elfedték.

A jegybanki kommüniké szerint műszakilag a nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrákat is üzemeltető székház soha nem esett át komolyabb felújításon a fennállása óta, csupán a mindennapi működéshez szükséges karbantartásokat, valamint az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldásokat hajtották végre.

Az MNB szerint indokolt volt a felújítás

Mivel az MNB szerint a több mint százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával egyre csökkent, így a felújításra szükség volt. A munkálatok megkezdése előtt a felkért szakértők megállapították, hogy az elektromos energiát, a vízellátást, a hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül már komoly működési kockázatokat jelentene.

Az MNB vezetése ezért úgy határozott, hogy az épület tarthatatlan műszaki állapota okán elkerülhetetlenné vált épületfelújítást egy átfogó műemlék-rekonstrukció keretei között valósítja meg, két vezérelv mentén.

• Egyfelől helyreállítja az épületet a II. világháborút követően eszközölt átalakítások által okozott károk után,
• visszaadva így a világviszonylatban is egyedi szépségű műemlék épület eredeti pompáját,
• másfelől pedig az MNB Zöld programjával összhangban egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakít ki,
• amellyel a jegybank nemcsak az épület hosszú távú felhasználását biztosítja,
• hanem a kor kihívásainak megfelelően a karbonlábnyomát is csökkenti.

A jegybank kiemelte, hogy a munkálatok kezdete óta eltelt időszakban folyamatosan, transzparens módon, és mindenki számára elérhető, részletes információkkal, látványtervekkel tájékoztatta a közvéleményt és a környék lakóit a Szabadság téri székház felújításának mérföldköveiről, aktualitásairól. A rekonstrukciót a jegybank valamennyi szükséges engedély birtokában és minden vonatkozó jogszabály betartásával végzi, éppen emiatt határozottan visszautasít minden olyan állítást és rosszindulatú hangulatkeltést, amely ennek ellenkezőjét állítja.

A transzparencia jegyében a 21. századi technológiára épülő, a fenntarthatósági követelményeknek minden szempontból megfelelő és műemléki értékeit megtartó MNB-székház az átadás után időszakosan mindenki előtt megnyitja majd kapuit, és várja majd az épület megújulására kíváncsi érdeklődőket.