Műtrágya: többet szórtak ki, kevesebbért

A műtrágya-forgalmazók 1,044 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2024 első három negyedévében, ami 25,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi mennyiséget – közölte friss statisztikai jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Eközben a műtrágyák ára átlagosan 29,7 százalékkal csökkent, így értékesítésük nettó árbevétele 16,9 százalékkal (1,7 milliárd forinttal) volt alacsonyabb a 2023 első háromnegyedévi értéknél. 

A megvásárolt műtrágya nitrogén, foszfor és kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 361 ezer tonna volt, 77 ezer tonnával, 26,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a 2022 első kilenc hónapjának szintjét csupán 5 ezer tonnával haladta meg. A nitrogénhatóanyag-tartalom 23,7 százalékkal, a foszfor- és a kálium- pedig 39,2, illetve 31,8 százalékkal volt magasabb, mint tavalyi első kilenc hónapban.

A természetes súlyban kifejezve több mint egymillió tonna, közvetlenül a termelőknek értékesített műtrágyából 816 ezer tonna egykomponensű, 228 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt, ami az egy évvel korábbiakhoz képest az egyszerű műtrágyák arányának 2 százalékpontos csökkenését mutatja. Nitrogénműtrágyából 23,1, káliumból 21,5 százalékkal adtak el többet a forgalmazók a végfelhasználóknak 2024 első háromnegyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, míg a foszforműtrágya iránti kereslet 21 százalékkal esett vissza.

Több műtrágya kevesebbért

Az első háromnegyedévi műtrágya-értékesítés 2024-ben értékben 16,9 százalékkal (31,7 milliárd forinttal) csökkent 2023 azonos időszakához képest. Ezen belül az egykomponensű nitrogénműtrágyák forgalmának értéke 27, az egykomponensű foszforé 34, az egykomponensű káliumműtrágyáké pedig 1 százalékkal volt alacsonyabb. Az összetett műtrágyák forgalma ugyanakkor 2024 első háromnegyedévében 8,4 milliárd forinttal nőtt, ami 21,5 százalékos növekedés 2023 első kilenchavi adataihoz képest.

Sőt, ha a ráfordításokkal vetjük össze, azoknál is nagyobb mértékben, hiszen a termelői árak 12,3 százalékkal lettek alacsonyabbak az idei első háromnegyedévben, míg a termelés ráfordításainak árszintje 9 százalékkal mérséklődött 2023 azonos időszakához viszonyítva. A termelőiár-csökkenésen belül ráadásul a növényi termékek átlag fölött, 14,1 százalékkal estek. A legnagyobb mértékben – közel negyedével – a gabonafélék ára esett.

Az AKI korábbi adataiból kiderül, hogy a műtrágyaforgalom

• az első negyedévben 73,
• a másodikban 35,
• a harmadikban pedig 90 százalékkal

nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Minőségi problémák

A jó minőségű termény nagy kincs, a piac ugyanis kettészakadt, és a korábbi évektől eltérő módon most jelentős, akár tonnánként 20-30 ezer forint is lehet a különbség az étkezési és a takarmányminőségű búza tonnánkénti ára között, persze az előbbi javára. Ez a piacon általános tapasztalat, mint ahogyan a kukorica esetében is megfigyelhető ez a polarizáció, ott azonban az egészséges és a toxinnal fertőzött tételek között húzódik a határvonal. Ezek a piaci szereplők információi, azonban a hivatalos statisztika egyelőre ennél kisebb különbséget mutat: az AKI legutóbbi, október végi állapotokat mutató jelentése szerint ugyanis az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 79,2 ezer forint per tonna volt (ami 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest), míg a takarmánybúzáé 74,9 ezer forin per tonna (ez pedig 32 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit).

A szakmabeliek szerint a minőségileg és a mennyiségileg is jó termés záloga a jó minőségű vetőmag és a technológia betartása is, viszont megfelelő vízellátás hiányában a növények nem tudják kihozni a bennük rejlő potenciált. A növekvő műtrágya-felhasználás pozitív hatásait gyengítheti, hogy az őszi búzavetésekben nem növekedett a felújítási arány, vagyis, bár a növekvő termőterület miatt több fémzárolt vetőmag került a földbe, de maradt a 30-35 százalékos szint.