Temu-adó: adóelkerülés esetén sem kell rettegniük a platformoknak az elsötétítéstől
A 2025-ös adóévtől kezdődően az online piactér üzemeltetői is kiskereskedelmi adó fizetésére lesznek kötelezettek, ha kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret – írta meg korábban a Temu-adónak is nevezett új adóteherről a Világgazdaság. Az új adócsomag egyik legnagyobb horderejű rendelkezéséről további újdonságokat tudtunk meg.
Mit lehet tudni a Temu-adóról?
Az év elején életbe lépő szabály, mint ismert, az online piactereken folytatott kiskereskedelmi tevékenységet adóztatja meg. A platformon külföldön és belföldön megvalósuló összes kiskereskedelmi értékesítés beletartozik a platformüzemeltető adóalapjába azzal, hogy a külföldön átadott áru értékesítése után nem kell adózni. Az adókötelezettség az online piactér külföldi vagy belföldi üzemeltetőjét terheli a kiskereskedők által a platformon keresztül történő értékesítések után.
Tehát bár nem a platformszolgáltató árbevételéről van szó, hanem a kiskereskedőéről, mégis ő adózik majd utána. Ezért is vehető biztosra, hogy ezt áthárítják a kiskereskedőre, az pedig valószínűleg a fogyasztóra
– vélekedett Bajusz Dániel, az EY adójogász szakértője. A változás tehát szerinte is hatással lehet majd az eddig roppant kedvező árakra is, ami a nagy platformok népszerűségét és egyben versenyelőnyét is jelentette a hazai kiskereskedelemmel szemben.
A szakértő úgy látja, a platform széleskörűen definiált fogalom, annyira, hogy még akár egy honlap is beleférhet. Szerinte – bár nyilvánvalóan az online piactereket célozza a szabályozás – ennek további vizsgálatára lenne szükség.
Mi van, ha a platformszolgáltató nem fizet?
A szabályzásról azt is tudni, hogy a kiskereskedelmi adó alanyai csökkenthetik adójukat a platformon keresztüli értékesítésük utáni adóval azzal, hogy amennyiben a platformüzemeltető a kiskereskedelmi különadót nem fizeti meg, és azt tőle nem is lehet behajtani, akkor mögöttes felelősként az adó megfizetésére, mégis a kiskereskedő lesz köteles.
Bár az eredeti tervezet úgy szólt, hogy az adókötelezettségét nem teljesítő platformüzemeltető internetes felületét az adóhatóság elérhetetlenné teszi, az Országgyűlés gazdasági bizottságának 2024. november 12-én megjelent módosító javaslata szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakmai kifogást emelt ez ellen, mert szerinte
a platformüzemeltető honlapjának hozzáférhetetlenné tételét előíró szankcióval járó számos kockázat vállalását a csekély, igen kétséges előny nem indokolja, ezért a módosító javaslat szerint a hozzáférhetetlenné tételről rendelkező szabály elhagyása szükséges,
amelyet Bajusz Dániel szerint valószínűleg el is fogadnak.
Ki hogyan adózik?
A szabályzat biztosítja a legmagasabb adókulcs érvényesülését, amely a következően néz ki a kiskereskedő szempontjából:
- ha a kiskereskedőnek saját platformja van, ő maga üzemelteti, és ezen csak a saját áruját értékesíti, akkor a fogalmi rendelkezés miatt nem is minősül platformüzemeltetőnek, és így kiskereskedőként adózik a teljes árbevétel után;
- ha a kiskereskedő platformján más is értékesít, akkor valóban platformüzemeltetőként lesz olyan adóalany, amely standard kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. Az idevágó összeszámítási szabály szerint ilyenkor először összevont adóalapja lesz a platform teljes forgalmára és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenységre, majd a kettős adóztatást elkerülése érdekében ki kell venni az adóalapból a saját kiskereskedelmi tevékenység keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevételt, és az eredményt ezután csökkenti a külföldön átadott áru. Mivel tehát összeszámítanak mindent, ezért valószínűleg a felsőbb kulcsok alá nyomja fel a szabályozás az adóalapot, és ezután csak a fizetendő adó csökken, tehát végeredményben inkább a (leg)nagyobb kulcs alatt fog adózni a platform- és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenység is;
- ha a kiskereskedőnek nincs platformja, hanem más platformján értékesít: ezután a webáruház üzemeltetője lesz az adóalany, amely a világértékesítése után állapítja meg az adóalapot, ebből kiszámolja a külföldi értékesítésre jutó adót, ami csökkentő tétel lesz, de így is az az eredmény, hogy a legmagasabb kulcs alatt fog adózni a magyar értékesítés, ezt fogja a platform áthárítani a kiskereskedőre, mentesség meg praktikusan nem lesz, a magyar kiskereskedő pedig kiveszi az adóalapjából ezt az értékesítést, de cserébe lejelenti a NAV-nak a platformot és a hozzá kapcsolható árbevételt is.
Az EY adójogász szakértője figyelmeztetett rá: a gazdasági bizottság november 12-i módosító javaslata alapján a kiskereskedelmi adó alapjába be kell számítani a kiszámlázott – a kiskereskedő által az értékesítésről kiállított bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő – szállítási díjat is. Megszűnik viszont az üzemanyag-értékesítés kiskereskedelmi különadója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.