Idén a gazdálkodók sokáig kivártak az őszi vetésekhez szükséges vetőmagok beszerzésével, de végül mindenhová eljutott a vetőmag, ilyen szempontból tehát nyugodt volt a szezon – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke. A tavalyi évhez hasonlóan alacsony, 30-35 százalékos az őszi búzánál a felújítási arány, vagyis ilyen arányban használtak a gazdálkodók fémzárolt vetőmagot – a szükségesnek tartott 60-70 százalék helyett. A VSZT elnöke elmondta, hogy Európában több országban is 80-90 százalék a felújítási arány, de akadnak a magyarországinál rosszabb adatok is. A jó minőségű vetőmag és az egyéb termesztéstechnológiai körülmények fontos szerepét az idei termés minősége mutatta meg, ugyanis nagyon alacsony lett a piacon egyébként a takarmányminőségnél jóval magasabb áron keresett étkezési búza aránya.
Az őszi vetésekhez is jók voltak az időjárási körülmények, de a csapadék már jól jönne. Bár a felújítási arány nem változott, a megvásárolt fémzárolt vetőmagok mennyisége közel 10 százalékkal lett magasabb a tavalyinál, de a vetésterület is várhatóan tizedével emelkedik.
Mostanában nagy téma a vetésszerkezet megváltoztatásának szükségessége, a VSZT szerint azonban ez csak nagyon hosszú távon mehet végbe. Az a fontos ugyanis, hogy mit vesznek meg a piacon, és most az látszik, hogy a búzát és a kukoricát mindig el lehet adni. A repce vetésterülete csökken, mivel kevésbé gazdaságos a termelése, és a növényvédelem is megnehezült.
A napraforgó viszont egyre népszerűbb, ám itt 600-700 ezer hektárnál a négyéves vetésváltás jelenti a korlátot.
Ördögi körben a gabonatermelők a vetőmag vásárlásakor
Van elég őszikalászos-vetőmag a vetési szezon előtt. A Vetőmag Szövetség elindította a fémzárolt vetőmagok nagyobb arányú használatát ösztönző kampányát, de a gazdálkodók pénzügyi gondjai a jó minőségű vetőmagok felhasználásának növekedése ellen hatnak.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban gyengítette a magyar vetőmagágazatot, hiszen Magyarországról korábban ebbe a két országba szállították a legnagyobb mennyiségű vetőmagot. Ez különösen a kukorica- és a napraforgó-vetőmagok előállítását vetette vissza. A VSZT úgy számol, hogy az orosz piacra jövőre nem megy ki vetőmag, és nemcsak Magyarországról, hanem az Európai Unióból sem, ami a nálunk működő multinacionális cégeknek is komoly problémákat okoz – tette hozzá. Az ukrán piac pedig a fizetési nehézségek miatt jelent kockázatokat. A VSZT elnöke szerint az uniós kiszállítások a kiesett orosz és ukrán mennyiségeket nem képesek pótolni. Ezek mellett az uniós hatóanyag-kivonások is negatívan érintették a vetőmagágazatot.
A neonikotinoid-tartalmú szerek betiltása jelentette a legnagyobb érvágást, az ezekkel folytatott magvédelem (csávázás) ugyanis nagyon hatékony volt, és ez most elveszett.
Amellett, hogy a vetőmagos szakma szerint máig sem igazolódott be, hogy ezek a szerek valóban komoly károkat okoznának az élő szervezetekben, az is visszatetsző, hogy a neonikotinoidokból jóval kevesebbet kellett használni, mint amennyit most használnak a gazdálkodók a talajlakó kártevők ellen – mondta Takács Géza.
Egy új vetőmag létrehozása 12-15 évbe telik, és rendkívül sok pénzt emészt fel, a fejlesztés és a piacra juttatás tőkeigényes, erre fordítható forrásból pedig a hazai cégek híján vannak. Mára alig maradt nagy magyar vetőmag-előállító üzem, és azok is javarészt a külföldi tulajdonú cégeknek dolgoznak be – jellemezte a helyzetet Takács Géza. A hazai vetőmagágazat teljesítményének nagy részét a multinacionális cégek adják, amelyek
– tette hozzá. Ennek eredményeként a magyar nemesítések részaránya minden növénynél lecsökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.