A kormány célja, hogy a bővülés nagyobb lendületet vegyen az idei évben. Már több területen látszanak azok a jelek, melyek a gazdasági növekedés erősödését vetítik előre. Ezeket a Világgazdaság az elmúlt napokban részletesen ismertette, most összegzést adunk minderről.

A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, ami az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a gazdaság fordulóponthoz érkezett, miután a belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma fokozatosan javul. A miniszterelnök nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság új korszaka kezdődött el. Orbán Viktor ennek kapcsán a következő pontokat sorolta fel:

teljes foglalkoztatottság,
tartjuk Európa legalacsonyabb rezsiárait,
növeljük a béreket,
duplájára emeljük a családi adókedvezményt,
bevezettük a munkáshitelt, 1400 milliárd forinttal támogatjuk a kis- és közepes vállalkozásokat,
450 milliárd forintnyi állami beruházást indítunk.

Magas szinten a foglakoztatási ráta

A kormány azon dolgozik, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.

A foglalkoztatottak száma tartósan 4,7 millió fő körül alakul, ez a mutató decemberben 4 millió 678 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékot jelzett. Kedvező, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, és az inaktívak száma is rekordalacsony szintre ért.

Folytatódik a reálkeresetek emelkedése

Az elmúlt évben három évre szóló történelmi bérmegállapodás született. A minimálbér emelése magával húzza a magasabb kereseteket is. A statisztikai hivatal legutóbbi közlése szerint novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 ezer forint volt. A reálkereset 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kormány várakozása szerint idén további 4-5 százalékkal nőhet a fizetések értéke, vagyis ennyivel fogja meghaladni az emberek béremelkedése az inflációs értéket.

5. oldal
Az infláció, a bruttó átlagkeresetek és a reálkeresetek alakulása és előrejelzése Magyarországon (2005-2024)

A Nemzetgazdasági Minisztérium többször felhívta figyelmet arra, hogy a kormány az akcióterv részeként több intézkedéssel is hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. Így többek között a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával.

6. oldal
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és annak éves
változása decilisenkéntMagyarországon (2024. január-október)

Gazdasági növekedés: húzni fog a fogyasztás

Az elmúlt időszak kiskereskedelmi és fogyasztási adatai rávilágítanak arra, hogy a lakosság bizalma egyre inkább kezd visszatérni, mind bátrabban és többet költenek. Több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, amelynek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom. Jó hír, hogy tavaly a harmadik negyed év adatai szerint az ötödik legmagasabb volt a magyarok fogyasztása az unióban.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság fundamentumai javulnak, így fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat 2025-ben. Az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll, fő húzóereje a reálbér-növekedés. Ezzel párhuzamosan a fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet.

Rekordokat döntött a turizmus

Rekordév volt a tavalyi a turizmus területén. Soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül, és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken. A múlt évben 6 százalékkal, 44,2 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégek száma pedig 11 százalékkal emelkedett. Magyarország nemzetközi szinten is vonzó turisztikai célpont, az ide utazók 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A magyar családok egyre többet költenek kikapcsolódásra és utazásra, ami szintén a lakosság bizalmának folyamatos erősödését jelenti. A turizmus várhatóan idén is a gazdasági növekedés motorja lehet.

10. oldal
A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és változása havonta, külföldi és belföldi vendég szerinti bontásban Magyarországon (2023-2024)

Hatalmas bővülés a lakossági hitelpiacon

Optimizmusra ad okot, hogy fokozatosan erősödik 2023 eleje óta a lakossági hitelek iránti kereslet, és a megkötött szerződések volumene soha nem látott szintre ért 2024-ben. Eközben a lakossági hitelek állománya közel 9 százalékkal emelkedett a tavaly novemberig számított egy év alatt, amivel az ország az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított éves bővülési ütem.

12. oldal
Az új lakossági hitelszerződések értékének alakulása (2018-2024)

Az idei kilátások szintén igen kedvezők a lakossági hitelpiacon, hiszen nincsen olyan körülmény, amely a kereslet érdemi visszaesését indokolná. A lakáshiteleknél az adósságfékszabályok részbeni enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélra való felhasználásának átmeneti engedélyezése és a vidéki otthonfelújítási program elindítása egyaránt élénkíthet a keresleten. A fogyasztási hiteleknél pedig a munkáshitel megjelenése hozhat új – több száz milliárdos nagyságrendű kihelyezést jelentő – lendületet.

Növekszik a lakástranzakciók száma

Biztató, hogy a magánszemélyek által lebonyolított lakástranzakciók száma tavaly nagyjából több mint harmadával emelkedett az előző évhez képest. Alapvetően negyedévről negyedévre nőttek számok, de az előző évhez képest a legnagyobb bővülést az első negyedévben mutatták ki, a statisztikai hivatal arra az időszakra több mint 50 százalékos megugrást jelzett.

Az idei év nagyobb lendületet ad a területnek. A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóiknak. Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát.

Egyre több autót adnak el

A személyautók piaca 2024-ben jelentősen növekedett Magyarországon. Tavaly 121 607 személyautót regisztráltak az országban, 13 százalékkal többet az előző évinél. Az Európai Unióban éves összevetésben 0,8 százalékkal, 10,6 millióra nőtt az eladott új autók száma tavaly. A közösség négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások, egyben pedig nőttek. Spanyolországban 7,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel 2024-ben, míg Franciaországban 3,2, Németországban 1, Olaszországban pedig 0,5 százalékkal csökkent az új autók értékesítése. Magyarország a harmadik helyen áll uniós összevetésben, csak Bulgáriában és Lengyelországban bővült jobban az újautó-piac.

A decemberi és az egész éves mutatók szerint egyaránt az előkelő negyedik helyen zárta Magyarország 2024-et a zöldflotta bővülési arányában. Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete (ACEA) friss adatközlése szerint tavaly decemberben Csehország, Görögország és Málta e-járműparkja nőtt a legnagyobb arányban a megelőző év azonos időszakához képest. Rögtön utánuk következik Magyarország, a kimutatás alapján 2024 végén 77,6 százalékkal több elektromos személygépkocsit helyeztek forgalomba, mint 2023 decemberében.

A tisztán elektromos járművek száma tavaly hetvenezer fölé nőtt Magyarországon, ez több mint kilencszeres bővülés 2020 eleje óta.

Az előzetes adatok szerint a magyarországi használtautó-piacon minden eddiginél több, 909 ezer személygépkocsi cserélt gazdát 2024-ben. Ez az érték 10,2 százalékkal haladta meg az eddigi rekordot: 2022-ben 825 ezer volt a belföldi átírások száma – derült ki január közepén a JóAutók.hu kutatásából. A lakosság egy része tavaly bepótolta az előző időszakban elmaradt autóbeszerzéseit, sokan új autó helyett is inkább használtat vásároltak. Az árfolyam kedvezőtlen alakulása a külföldi piacokról a belföldire terelte a használt autót vásárlókat.

Növekedés: ebben bízhat a kormány